Pesjaka

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Pesjakë, illetve Pesjaka.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Pesjaka
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeDibra
KözségDibra
AlközségMaqellara
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 35′ 39″, k. h. 20° 29′ 03″41.594282, 20.48414641.594282°N 20.484146°EKoordináták: é. sz. 41° 35′ 39″, k. h. 20° 29′ 03″41.594282, 20.48414641.594282°N 20.484146°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Pesjaka falu Albánia északkeleti részén, Peshkopia városától légvonalban 11, közúton 15 kilométerre délkeletre, az albán–macedón államhatár közelében. Dibra megyén(wd) belül Dibra községhez(wd) tartozik, Maqellara(wd) alközség egyik települése.[1]

A falu határában magasodó dombon, 789 méteres tengerszint feletti magasságban a bronzkor folyamán végig lakott település állt. Az 1991-ben végzett ásatások során nagyszámú agyagedény-töredéket tártak fel, különösen a késő bronzkori rétegek bizonyultak leletekben gazdagnak. A tárgyi anyag elemzése során a régészek arra jutottak, hogy bár az agyagedények tipológiai szempontból változatosabbak lettek a bronzkor végére, formakincsükben a korábbi, középső bronzkori díszítőelemek éltek tovább, és ezt a bronzkori népesség etnokulturális kontinuitásának jeleként értelmezték. Emellett azért is jelentős a pesjakai agyagedénylelet, mert a település három korabeli régészeti kultúra érintkezési pontján feküdt, ami tárgyi kultúrájában is tetten érhető: bár a legerősebben a mai dél-albániai maliqi műveltséghez kötődik, a technológia és a formakincs magán viseli az égei civilizációk(wd), valamint az Adria-vidéki cetinai kultúra(wd) hatását is.[2]

Jegyzetek

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Bunguri 1994 :87., 97–98.; Korkuti 2013 :529–531.

Források

  • Bunguri 1994: Adem Bunguri: Vendbanimi ilir i Pesjakës (Dibër). Iliria, XXIV. évf. (1994) 87–104. o.
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  


Sablon:Albánia régészeti lelőhelyei
  • m
  • v
  • sz
Albánia jelentősebb ős- és ókori régészeti emlékei
Őskori lelőhelyek
Barç • Burimas • goranxiai kovakőbánya • Kolsh • Kryegjata • Maliq • Podgorie • Vashtëmia
Bronzkori erődített települések
Badhra • Kalivo • Karos • Lleshan • Margëlliç
Bronz- és vaskori halomsírok
Bajkaj • Barç • BujanÇinamakDukatKamenica • Këneta • Lofkënd • Patos • PazhokPiskova • Rehova • Shkrel • Shtoj • VajzaVodhina
Illír, görög és római
települések
Ad Quintum • Albanopolisz / Albanopolis • Amantia / Amantia • Antigoneia / Antigonia • Antipatreia / Antipatrea • Apollónia / Apollonia • Aulón / Aulona • Buthróton / Buthrotum • Büllisz / Byllis • Dimalé / Dimallum • Epidamnosz / DyrrachiumEugenum(Gajtan)(Gradishta)Hadrianopolis(Irmaj) • Kesztriné / Cestrina • Lisszosz / Lissus(Lleshan)(Margëlliç)(Mashkjeza)(Matohasanaj) • Olümpé / Olympe • Onkhészmosz / Onchesmos • Órikosz / Oricum • Pélion / Pelium • Phoiniké / Phoenice(Pogradec)(Porto Romano)(Rosuja)Scampis • Szkodra / Scodra • Thronion / Thronium(Treport)
Egyéb bronz- és ókori
régészeti emlékek
çukai római villa • demai védmű • durrësi amfiteátrumGrama-öböl sziklafelirataijorgucati kamrasír • malathreai római villa • metoqi római villa • paleokasteri római erőd • pesjakai agyagedénylelet • Selca e Poshtme-i királysíroktiranai mozaiktorovicai fejszeleletVia Egnatia
Ókeresztény bazilikák
ArapajBezistan (Elbasan) • Çiflik • Gjuricaj • LinTepe
ógörög név / római név / (csak albán nevéről ismert helyszín)