UT–2

Ez a szócikk a szovjet repülőgépről szól. Lehetséges további jelentése: UT2 - egy időszámítási skála rövidítése.

UT–2
Egy szovjet UT–2 az 1999-es monyinói kiállításon
NATO-kód	Mink
Funkció	kiképző repülőgép
Gyártó	Jakovlev Progress (aviation plant, Arseniev)
Tervező	Jakovlev-tervezőiroda (OKB–115)
Sorozatgyártás	1937. szeptember–1946
Gyártási darabszám	7243
Fő üzemeltetők	Szovjetunió
Első felszállás	1935. július 11. (Ja–20)
Szolgálatba állítás	1937
Szolgálatból kivonva	1950-es évek második fele
A Wikimédia Commons tartalmaz UT–2 témájú médiaállományokat.

Az UT–2 (oroszul: УТ – учебно-тренировочный, ucsebno-trenyirovocsnij, NATO-kódja: Mink) , a szovjet Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) kifejlesztett egyenes szárnyú, egymotoros kiképző repülőgép.

Története

A típus kiképző repülőgépként lett tervezve a régebbi kétfedelű U–2 (Po–2) leváltására, gyorsabb és modernebb egyfedelűként. Az új típus terveit a Jakovlev-tervezőirodában készítették el. Az AIR–10 az AIR–9-en alapult, annál azonban egyszerűbb kialakítással, két önálló nyitott pilótafülkével, orrsegédszárnyak és fékszárnyak nélkül. 1935. július 11-én szállt fel először és még ebben az évben elnyert egy pályázati kiírást, némi módosítással a Szovjet Légierő alap kiképző repülőgépe lett. Ezt követően Jakovlev típusjelét Ja–20-ra (Я-20) változtatta, miután az AIR-sorozat névadóját, Alekszej Ivanovics Rikovot 1938 tavaszán kivégezték. Az AIR–10 vegyes fa–fém szerkezetét teljesen fára módosították a gyártás egyszerűsítése érdekében. Az egyik prototípust 112 kW-os Svecov M–11E egykoszorús, léghűtéses csillagmotor hajtotta, de a sorozatban gyártott példányokba kisebb teljesítményű, 82 kW-os M–11G-t építettek be. Maga a sorozatgyártás 1937 szeptemberében indult el UT–2 típusjelzéssel.

Az UT–2-t a polgári repülésben is alkalmazni kívánták, azonban hamar kiderült, hogy repülési stabilitása nem kielégítő, könnyen dugóhúzóba esett. A sárkányon történt módosítások és erősebb, 93 kW-os M–11D motor beépítésével 1940-től gyártották (az 1940-es modell).

A következő évre egy még jobb repülési jellemzőkkel bíró változatot kezdtek gyártani, amely az UT–2M típusjelzést kapta. Új körvonalú szárnnyal szerelték fel, a nyilazott belépő élet megerősítették a kilépőéllel együtt, valamint a függőleges vezérsík felületét is megnövelték.

Összesen 7243 darab UT–2-t és UT–2M-met építettek öt gyárban, köztük a szemjonovkai 116-os gyárban, 1937 és 1946 között. Függetlenül a folyamatos fejlesztésektől a típus kezelhetősége és repülési jellemzői sohasem voltak kiemelkedőek. Az 1950-es években a Jak–18 váltotta fel mint elsődleges kiképző repülőgép és a Jak–11 mint fejlettebb kiképző repülőgép. A második világháborút követően alkalmazta Lengyelország és Magyarország légiereje is.

Típusváltozatok

• AIR–10: az UT–2 elődtípusa
• Ja–20: az UT–2 prototípusa
• UT–2 első sorozat: alulmotorizáltsága miatt könnyen dugóhúzóba esett (átesett)
• UT–2 (1940-es sorozat): fejlesztett változat nagyobb teljesítményű motorral felszerelve
• SZEN (UT–2N): légpárnás futóművű változat
• UT–2M: 1941-től gyártott változat, újratervezett szárnnyal
• UT–2V: bombavetés-oktató változat
• Jak–5: együléses vadász-kiképző változat
• UT–2MV: könnyűbombázó változat
• UT–2L: továbbfejlesztett, behúzható futóművel és zárt pilótafülkével felszerelt változat. A későbbi Jak–18 elődtípusa.

Üzemeltetők

 Franciaország

• Szabad Francia Légierő

Normandie-Niemen vadász-ezred (Régiment de Chasse Normandie-Niemen)

 Magyarország

• Magyar Királyi Honvéd Légierő, majd később
• Magyar Néphadsereg

 Lengyelország

• A Lengyel Hadsereg Légiereje
• Lengyel Haditengerészet

 Mongólia

 Szovjetunió

 Jugoszlávia

• Jugoszláv Légierő
  • 1. kiképző légiezred (1945–1948)
  • 104. kiképző légiezred (1948–1956)
  • 5. katonai körzet összekötő százada (1952–1956)
  • 3. légihadtest összekötő százada (1950–1956)

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Yakovlev UT-2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

• Az Ugolok nyeba cikke:
  • УТ-2
  • УТ-2МВ
  • УТ-2Л