Soponya

Soponya
Soponya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Szücs Norbert (független)[1]
Irányítószám	8123
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	1768 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110[3] m
Terület	49,96 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj	Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj	Sárvíz-völgy[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169444444, 18.45546944444447.013169°N 18.455469°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169444444, 18.45546944444447.013169°N 18.455469°E
Soponya Pozíció Fejér vármegye térképén
Soponya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soponya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Székesfehérvártól mintegy 25 kilométerre délre található, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán; a környező települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium) és Kisláng.

A település központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út halad végig, Kislánggal a 6331-es út kapcsolja össze, Tarnóca nevű külterületi településrészét pedig a 6301-es út érinti.

Története

Soponya első ismert okirati említése 1192-ből származik. Az évszázadok során volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, illetve Soponya és Nagyláng sokáig két különálló településnem számított. A török hódoltság idején a túlélést a környéken élők számára igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, amelynek központjában akkor még Nagyláng állt. A törökök kivonulása után azonban Nagyláng lakói egyre inkább a mai Soponya területén építkeztek, ezáltal az előbbi település jelentősége fokozatosan csökkent. A két községet végül 1936-ban egyesítették.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

• Zichy-kastély
• Vadászház
• Látványtár – Varga Zoltán magángyűjteménye

Ismert emberek

• Itt született 1772-ben Pyrker János László egri érsek, az egri líceum alapítója
• Itt született 1836-ban Szentirmay Elemér zeneszerző, a 19. század végén divatos népszínművek megzenésítője.
• Itt született 1864-ben gróf Zichy Aladár, 1868-ban pedig fivére, gróf Zichy János is; mindketten politikusok, miniszterek voltak.
• Ugyancsak a hely szülötte és az előbbi család tagja volt gróf Zichy Gyula (1871–1942) kalocsai érsek is, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt.
• Itt született 1864-ben Buzássy Ábel ciszterci szerzetes, paptanár, a felsőház póttagja.
• Itt született 1879-ben Hegedűs Lajos pedagógus, gyógypedagógus, a mozgáskorlátozott gyermekek első magyarországi iskolájának (Nyomorék Gyermekek Országos Otthona) első igazgatója (1913-1939).

Képtár

• 
  A nagylángi kastély légifelvételen
• 
  A nagylángi kastély légifelvételen
• 
  A nagylángi kastély légifelvételen
• 
  Helységnévtábla
• 
  Első világháborús emlékmű
• 
  Polgármesteri hivatal
• 
• 
  Szovjet emlékmű
• 
  Művelődési otthon
• 
  Nagyláng, tó
• 
• 
  Park és háborús emlékmű Nagylángon
• 
  Temető, Nagyláng

Jegyzetek