Ondol

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Pekcse (Baekje)-kori ondolmaradványok
Hagyományos koreai konyha felépítése: agungi (tűzszekrény) és puttumak (buttumak) (부뚜막; tűzhely)
Kémény

Az ondol (hangul: 온돌, handzsa: 溫突/溫堗?) vagy kudul (hangul: 구들, RR: gudeul?)[1] hagyományos koreai padlófűtés, mely fatüzelésből származó közvetlen hőátadással, kürtők (avagy füstcsövek) segítségével, alulról melegíti a hanok kőpadlóját.[2][3] Modern szóhasználatban bármilyen típusú padlófűtést is jelölnek vele; a modern ondolrendszerek általában vízmelegítésesek.[4][5] Az ondol hasonlít a Kína északi részein használatos kanghoz, valamint a Mongóliában alkalmazott padlófűtéshez, azonban mindkettő csupán a szoba egy részét (jellemzően a hálórészt) fűti, egyedül az ondol fűti a teljes házat.[6]

Etimológiája

A kudul (gudeul) koreai kifejezés. Szon Dzsinthe (Son Jin-tae) (손진태) néprajzkutató szerint a szó a kuun tol (guun dol) (구운 돌), „felforrósított kő” kifejezésből származik, majd fokozatosan egyszerűsödött az ejtése, a kudol (gudol) (구돌), illetve kudul (gudul) (구둘) alakból lett végül kudul (gudeul) (구들).[1] Az ondol sino-koreai szó, melyet a 19. században kezdtek alkalmazni írásos szövegekben. Más neveken is utalnak rá, úgy mint csanggeng (janggaeng) (장갱, 長坑), hvageng (hwagaeng) (화갱, 火坑), nandol (난돌, 暖突) vagy jondol (yeondol) (연돌, 烟突).[1][7]

Története

A 10. században keletkezett Tang régi könyve (Csiu Tang-su (Jiu Tang-shu)) említi először, hogy a koreaiak (kogurjóiak (goguryeóiak)) földbe vájt járaton keresztül melegednek télen. Silláról is vannak feljegyzések, miszerint padlófűtést használtak. Az észak-koreai Unggi (웅기) területén feltárt prehisztorikus lakóhelyen már találtak arra utaló jeleket, hogy ondolhoz hasonló fűtést alkalmaztak.[7] Az eredeti ondol csupán a szoba egyes részeit fűtötte, a teljes szobát fűteni képes rendszert csak a 13. század közepén kezdték el használni Korjóban (Goryeóban).[6]

Működése

A szobákat télen úgy látták el fűtéssel, hogy a konyhában fával begyújtottak az agungiba (아궁이), azaz a tűzszekrénybe. A sárral tapasztott kőpadló alatt horizontálisan húzódó füstjáratok segítségével a forró füst átáramlik a ház alatt, felmelegítve a padlót. Ezek a járatok összekötik a tűzszekrényt a ház másik végében található kéménnyel. A rendszer sikeresen szétválasztja a lángokat a füsttől, ezzel csökkentve a tűzveszély lehetőségét, és a kialakítása is biztosítja, hogy a füst elég ideig áramoljon a ház alatt ahhoz, hogy rendesen felmelegítse a padlót. A füst egyúttal fertőtlenítőként is szolgált, a hanok faházakat megvédte a gombáktól, baktériumoktól és rovaroktól.[3]

A konyhát valamivel lentebb építették ki, mint a fűteni kívánt szobákat, így indítva el a füst keringetését a padló alatt. A konyhában annyi tűzszekrényt helyeztek el, amennyi szoba körülvette. A rendszer sajátossága, hogy a tűzszekrények hagyományos tűzhelyként is funkcionáltak, azaz egyszerre fűtötte a házat és főzte az ételt. Az ondol hatékony fűtőrendszernek bizonyult, egyetlen tüzeléssel kemény fagyban is három napig lehetett melegen tartani a padlót. Mivel az ondol használatakor a padló melegebb, mint a szoba levegője, a koreaiak szinte mindent a padlón ülve csináltak: itt étkeztek és itt is aludtak.[5]

Az ondol előnyei közé tartozik, hogy szemben például a nyugati kultúrákban használatos kályhákkal vagy kandallókkal, jóval hatékonyabb, kisebb a hőveszteség, kevesebb fűtőanyaggal tovább melegen lehet tartani a padlót, egy befűtéssel akár napokig is. A rendszer, ha jól van kiépítve, nem igényel rendszeres karbantartást és viszonylag kis hibafaktorral működik. Hátránya azonban, hogy a hatékonyság maximalizálásához a szobát állandóan zártan kell tartani, nem lehet szabályozni a hőmérsékletet és a szoba teljes levegőjét nem képes felmelegíteni, emiatt a levegő jóval hűvösebb a padló hőmérsékletéénél, ami egészségügyi kockázatot jelenthet.[7][6]

Az ondol működése

Jegyzetek

  1. a b c Empas
  2. Ondol. Lexico.com. [2019. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  3. a b Gwangju News
  4. 온돌 (koreai és angol nyelven). Naver Dictionary. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  5. a b Far Infra
  6. a b c Antiquealive
  7. a b c Doopedia

Források

  • Gwangju News: A History and Use of Ondol: Korea’s Traditional Heating System. Gwangju News. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  • Far Infra: The Korean traditional heating system “ONDOL”. Far Infra Co. Ltd. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  • Antiquealive: Ondol (Korean Home Heating System) – an ancient heating system lasting millennia. Antiquealive. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  • Doopedia: 온돌 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  • Empas: 구들과 온돌문화의 세계화 (koreai nyelven). Empas. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

  • Korea Korea-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap