Nagy farizom

A nagy farizom vagy gluteus maximus (latinul: musculus glutaeus maximus) a legnagyobb mérettel és súllyal rendelkező izom a testben,^[1] ami a fenéktáj legfőbb részét teszi ki.^[2][3] A többi farizommal együtt a csípő hátsó részén található. Ez a csípő legnagyobb izma, a teljes keresztmetszet területének 16%-át teszi ki. Nagy mérete lehetővé teszi, hogy nagy erőt tudjon generálni.^[1]

Eredés, tapadás

Az izom számos ponton ered, beleértve a keresztcsont-csípőcsont hátsó szalagrendszerét, a széles ágyéki pólyát (fascia thoracolumbalis) és a keresztcsont-ülőgumó szalagkészülékét (ligamentum sacrotuberale).^[2][3] A felső izomrostok a csípő-combcsonti szalagba (tractus iliotibialis) sugároznak, míg az alsó izomrostok a combcsonti dudoron (tuberositas glutea) erednek.^[2] Az alsó és felső rostok eltérő tapadási pontokon erednek, melynek következtében kissé eltérő feladatokat látnak el.^[3]

Beidegzés, vérellátás

A nagy farizmot az alsó farideg (nervus gluteus inferior) vezérli.^[2] Vérellátását két artéria, az alsó (arteria glutaea inferior) és felső farverőér (arteria glutaea superior) biztosítja.^[1]

Működés

Létfontosságú szerepet játszik a medence helyes pozícionálásában, kiegészítve a hasizmok munkáját. A mozgásrendszer szempontjából alsó háti rész fő hajlító izma, és a guggolások és hajlítások közben lassító feladatot végez.^[4] Főként a test egyenesen tartásakor erőteljes, például lépcsőn járásnál vagy emelkedőkön való közlekedésnél.^[2] A nagy farizom alsó izomrostjai felelősek a csípő hajlításáért és túlhajlításáért (extenzió és hiperextenzió), valamint a combcsont kifelé történő forgatásáért.^[3]

Probléma

Könnyen veszít az erejéből, ha nem fektetünk hangsúlyt a tudatos megerősítésére. Amikor ez az izom gyenge, a medence elcsúszhat, a has kitüremkedhet, és a fenék hátrafelé tolódhat, ami a "kacsatartás" jelenséghez vezet.^[4] Azok, akik kevés lépcsőt járnak vagy nem aktívak, a nagy farizmuk ellaposodik. Az inaktivitás és a csípőízületi betegségek miatt kialakult izomgyengeség gyakori probléma lehet, ami súlyos következményekkel járhat. Ha az izom nem megfelelően működik, például atrófia vagy sérülés miatt, a test súlypontja hátra kerülhet, így a test egyensúlya felborulhat. Ez az izom ritkán sérül, de túlzott sporttevékenység után izomláz alakulhat ki.^[2] Ha az izom bénul, a lépcsőzés és a futás nagyon nehézzé válik, de a mozgást nem gátolja, mivel más izmok is képesek a csípőt hajlítani.^[1]

Jegyzetek