Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület

Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület
A Merzse-mocsár
A Merzse-mocsár
Ország Magyarország
ElhelyezkedéseBudapest XVII. kerülete
Legközelebbi városRákoskert (Bp. XVII.)
Terület0,4865 km²
Alapítás ideje1977
Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület
Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 43″, k. h. 19° 16′ 59″47.445277777778, 19.28305555555647.445278°N 19.283056°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 43″, k. h. 19° 16′ 59″47.445277777778, 19.28305555555647.445278°N 19.283056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat.

A Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület (vagy Merse-mocsár) egy 1977 óta helyi védettséget élvező természetvédelmi terület Rákoshegyen.[1] A fővárosi védettségű természetvédelmi övezet tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal és Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. A Ferihegyi Repülőteret és Vecsést elkerülő csatornarendszer köti össze a Gyáli-patak vízgyűjtő területével.

Fekvése

A Pesti-hordalékkúpsíkságon, Budapest XVII. kerületében, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér északi oldalán, az ecseri szántóföldektől és logisztikai telepektől nyugatra, Rákoshegy zártkerti telkeitől pedig keletre terül el. Közösségi közlekedéssel közvetlenül nem érhető el, a rákoskerti vasúti megállótól déli irányban, mintegy 10-15 percnyi sétával közelíthető meg a repülőtér irányában elindulva.

Jellege

A vízáteresztő kavics és felső pliocén homok, iszapos homok rétegekre települt a napjainkban is képződő öntésiszap, öntésagyag. Ezek a fiatal ártéri üledékek képzik azt a vékony vízzáró réteget, amely lehetővé teszi a felszíni vízfelület megmaradását. Az így kialakult és folyamatosan képződő ártéri üledék speciális agyagteknőt képez a völgyfenéken. A mocsárban úszólápok alakultak ki, amelyek a vízszint-ingadozásokra rendkívül érzékenyek.

A mocsár

Budapest XVII. kerületében található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Merzse-mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője.

A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt.

A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A madarakon kívül fellelhetőek különböző békafajok (erdei béka, barna varangy, barna ásóbéka, zöld levelibéka), vízisikló és mocsári teknős is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyv vagy akár a vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is él itt. A többféle vadászható faj (fácán, fogoly, nyúl, őz, vörös róka) mellett a védett menyét is látható.

Területe a 19. század eleje óta folyamatosan zsugorodik, a mocsár szabad vízfelülete napjainkban csupán néhány száz négyzetméteres, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak töredéke eredeti méreteinek. Ez tulajdonítható az elmúlt évtizedek általános aszályos időjárásának csakúgy, mint a terület és környezete átalakításának (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről).

A Merzse-mocsár rehabilitációjának (19912003) köszönhetően ez a folyamat mára megállt, területe nem fogy tovább, élővilága biztonságba került.

Galéria

  • A mocsár melletti rész az azóta elbontott madárvártával
    A mocsár melletti rész az azóta elbontott madárvártával
  • A mocsár vize
    A mocsár vize
  • Védő erdősávok
    Védő erdősávok
  • A 2015-ben épült madármegfigyelő kilátó
    A 2015-ben épült madármegfigyelő kilátó

Jegyzetek

  1. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1). Könyvtár | Hungaricana, 1977. január 5. (Hozzáférés: 2023. december 22.)

Források

  • a mocsár élővilága
  • rövid leírás
  • A mocsár rehabilitációjának programja, leírása
  • Merzse mocsár a Geocachingen
  • Merzse-mocsár természetvédelmi terület. (Hozzáférés: 2019. január 9.)
Sablon:Rákosmente
  • m
  • v
  • sz
Kerületrészek
Látnivalók, műemlékek
Podmaniczky–Vigyázó-kastély •  Bogáti-Hajdú-villa •  Bulyovszky-ház  •  Rákoscsabai Főplébániatemplom •  Szent Kereszt felmagasztalása templom  •  Rákoshegyi baptista imaház •  Rákoshegyi víztorony •  Emléktáblák listája •  Műemlékek listája
Kultúra
Vigyázó Sándor Művelődési Ház •  Csaba Ház •  Csekovszky Árpád Művelődési Ház •  Erdős Renée Ház •  Gózon Gyula Kamaraszínház •  Maros mozi •  Rákoskerti Művelődési Ház (Ascher Oszkár Színház) •  Rákoskeresztúri Szabó Ervin Könyvtár
Természeti értékek
Merzse-mocsár •  Népkert •  Rákos-patak •  Vidadomb
Közterületek
Csaba vezér tér •  Fő tér •  Ferihegyi út •  Hősök tere  •  Pesti út •  Szent Kereszt tér
Vasútállomások, megállóhelyek