Mád

A településen világörökségi helyszín található

Mád
Légifelvétel
Mád címere Mád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	község
Polgármester	Tatárka József (független)[1]
Irányítószám	3909
Körzethívószám	47
Testvértelepülései	Lista Bystřice nad Pernštejnem Varannó
Népesség
Teljes népesség	1840 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,86 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Hegyalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811111111, 21.27097548.189811°N 21.270975°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811111111, 21.27097548.189811°N 21.270975°E
Mád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése

A Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erdőbénye, északkelet felől Bodrogkisfalud, kelet felől Bodrogkeresztúr, dél felől Mezőzombor, délnyugat felől Szerencs, északnyugat felől pedig Rátka és Tállya.

A térség fontosabb települései közül Mezőzombor és Rátka 5-5, Tállya 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Szerencs.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Tokaj térsége és Encs felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mád vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 39-es főútból kiágazó 37 308-as számú mellékút biztosítja.

Története

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.

1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.

1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

19. század első felében ismét járványok pusztítottak.

Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.

• 1904-ben bevezették az áramot a településre.
• 1909-ben érte el a vasút a települést.
• 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Europa Nostra-díjat kapott.
• 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kubus János (független)^[4]
• 1994–1998: Kubus János (független)^[5]
• 1998–2002: Ifj. Kubus János (Zempléni Településszövetség)^[6]
• 2002–2006: Galambosi Imre (független)^[7]
• 2006–2010: Galambosi Imre (független)^[8]
• 2010–2014: Tatárka József (független)^[9]
• 2014–2019: Tatárka József (független)^[10]
• 2019-től: Tatárka József (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 18,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,6% (16% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 19% református, 2,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).^[13]

Látnivalók

A tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín.

• Malonyay-ház
• Máriássy-ház: Mád leggazdagabb földbirtokos családjának 18.századi földszintes lakóháza
• Rákóczi-Aspremont kastély
• Hegyalja Takarékpénztár épülete
• Europa Nostra-díjas műemlék zsinagóga
• Római katolikus templom
• Református templom
• Kápolna
• Borospincék
• Csodarabbik Útja Kiállítás
• Hello Wood- iMádlak Kilátó

Képgaléria

• 
  Mád légifotója
• 
  Zsinagóga, tőle jobbra a katolikus templom
• 
  Zsinagóga belső
• 
  Zsinagóga
• 
  Rabbiképző iskola (2007)
• 
  Rabbiház (2018)
• 
  Rabbiház
• 
  Sírok a zsidó temetőben
• 
  Világháborús emlékmű
• 
  Az egykori Borsay-kastély (Rákóczi u. 37.)
• 
  A református templom
• 
  Máriássy-ház, a 18.században épült

Híres mádiak

Lásd még: Kategória:Mádiak

• Palugyay Imre jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Lőwy Sándor munkásmozgalmár, a KMP KB-jának tagja.

Jegyzetek

További információk

• Mád honlapja