Krizsevce
| Krizsevce (Karadžićevo) | |
 | |
| Utcarészlet. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Márkusfalva |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32280 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 12,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 03″, k. h. 18° 41′ 06″45.334274, 18.68509245.334274°N 18.685092°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 03″, k. h. 18° 41′ 06″45.334274, 18.68509245.334274°N 18.685092°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krizsevce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krizsevce (horvátul: Karadžićevo 1946-ig Križevci, szerbül: Караџићево) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Márkusfalvához tartozik.
Fekvése
Vukovártól légvonalban 24, közúton 29 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben fekszik.
Története
A település Krizsevce-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a 19. század második felében. 1880-ban 53, 1910-ben 69 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a magyar, 10%-a német, 1-1%-a horvát és szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az első világháború után, az 1920-as években egykori szerb frontharcosok telepedtek le a faluban. A második világháború végén a szerb lakosság a falu nevét Križevciről a neves szerb nyelvész, író és történész Vuk Stefanović Karadžić tiszteletére Karadžićevora változtatta. 1991-ben lakosságának 83%-a szerb, 15%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. 1991. november 9-én a „Vihor” hadművelet keretében súlyos harcok folytak a falu birtoklásáért a vukovári szerb védelmi gyűrűt áttörni szándékozó horvát és a falut védő szerb erők között. A falu védelmében elesett 14 szerb polgárnak a falu központjában emlékkeresztet állítottak. A horvátok közül 5 varasdi rendőr esett el a harcban. Az ő emlékművük a település mellett áll. A településnek 2011-ben 194 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 53 | 82 | 98 | 69 | 22 | 289 | 550 | 614 | 589 | 521 | 624 | 411 | 239 | 194 |
(1880-tól településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Sport
Az NK „Mladost” Karadžićevo labdarúgóklub 1968 és 1999 között működött. Ma a klubnak csak veterán csapata van.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
A község hivatalos oldala (horvátul)
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
