Kolbenheyer Gyula

Kolbenheyer Gyula
Született	1851. május 6.^[1]^[2]^[3] 1851. május 16. Igló
Elhunyt	1918. szeptember 26. (67 évesen)^[1]^[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művész festőművész építész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbenheyer Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kolbenheyer Gyula (Igló, 1851. május 6. − Budapest, 1918. szeptember 26.) magyar építész, festő, tanár, építészeti szakíró.

Élete

Zürichben és Berlinben tanult. Ezt követően, 1876-tól Pesten Benkó Károly építésznél dolgozott. 1879-től a Felső Építőipari Iskola tanáraként, 1898-tól 1918-ig igazgatójaként működött. Oktatási tevékenysége mellett több épületet tervezett, de festészettel is foglalkozott. Tájképeiből a Műcsarnok rendezett kiállítást. Művelte az építészeti szakirodalmat, több tanulmánya is megjelent.

1918-ban hunyt el 67 éves korában. A budapesti Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra,^[4] síremléke^[5] védettnek minősül (34, N/A, 1, 89).^[6]

Ismert épületei

1901: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar (H. Gaál Adorjánnal), Budapest, Thököly út 74.^[7]
1903–1907: Fémipari szakiskola (ma: Gépipari szakközépiskola, „Fajnorka”),^[8] Pozsony, Fajnorovo nábrežie 52/5, 811 02 Staré Mesto (H. Gaál Adorjánnal)
Friedrichsplatz, Mannheim

Egyes források^[9] neki tulajdonítják a budapesti Andrássy út 123. számon álló palota épületet is, ennek tervezője azonban nem ő, hanem Kolbenheyer Ferenc volt.^[10]

Meg nem valósult tervei

Königsplatz átépítése, Berlin (nemzetközi pályázat, I. díj)

Írásai

Folyóiratcikkek

Cikkei a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1892. A milleniumi kiállítás kérdéséhez, Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére) és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1893. A milleniumi kiállítás végleges helyszínrajza, 1894. A budapesti Andrássy-út architektonikus befejezése, 1916. Az új városháza elhelyezésének kérdéséhez) jelentek meg.

Könyvek

Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére. Budapest, 1893.
Építéstan. Budapest, 1893. (Kőnyomat).

Képtár

Thököly úti iskolaépület, Budapest
Thököly úti iskolaépület, Budapest
Thököly úti iskolaépület, Budapest
Fémipari szakiskola, Pozsony

Jegyzetek

↑ ^a ^b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kolbenheyer_Gyula_1851_1918.xml, 2019. január 22.
↑ ^a ^b a Musée d’Orsay adatbázisa (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html
↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html#3.jpg
↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kolbenheyer-gyula/
↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-NlR6amVSQi94b1phU0g5c21uZFM4UT09
↑ https://pozsonyikifli.sk/ketezer-csonka-testu-hos-pozsonyban/
↑ https://andrassy127.weebly.com/szomszeacutedok.html
↑ Gábor Eszter: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881). Művészettörténeti Értesítő, LVIII. évf. 2. sz. (2009. december) 181–222. o.

Források

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2]