Kishegyes

Kishegyes (Mali Iđoš)
Kishegyes, Fő utca, előtérben a Szent Anna katolikus templom
Kishegyes címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Kishegyes
Rang	falu
Polgármester	Marko Lazić
Irányítószám	24321
Körzethívószám	+381 (0)24
Rendszám	SU
Testvérvárosok	Lista Budapest XVI. kerülete Cetinje Simonyifalva Gádoros
Népesség
Teljes népesség	5464 fő (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	98 m
Terület	181 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″45.706944444444, 19.66444444444445.706944°N 19.664444°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″45.706944444444, 19.66444444444445.706944°N 19.664444°E
Kishegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishegyes témájú médiaállományokat.

Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš, németül Hedjesch) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai-dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton.

Kishegyes község

Bővebben: Kishegyes község

Kishegyeshez tartozik még két falu, Szeghegy és Bácsfeketehegy. (Előbbit a helyiek gyakran Szikics, az utóbbit pedig Feketics néven említik).

Területére nézve (181^[1] négyzetkilométer) Kishegyes Szerbiában az egyik legkisebb község.

Óbecse község Topolya község Kúla község Szenttamás község Verbász község KISHEGYES Szeghegy Bácsfeketehegy térkép szerkesztése
Magyar név	Szerb név (ciril)	Szerb név (latin)	Népesség (2011)
Bácsfeketehegy	Фекетић	Feketić	3945
Kishegyes	Мали Иђош	Mali Iđoš	4890
Szeghegy	Ловћенац	Lovćenac	3151

Története

A középkrotól az újratelepítésig

A terület valószínűleg az ókor óta lakott. A mai falu határában folytatott 20. századi ásatások során avar-kori sírokat találtak. 2023-ban a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása során Kr. e. 1. és Kr. u. 5. század közötti szarmata település nyomaira bukkantak.^[2]

A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben tűnik fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is.^[3] Hegyes mint településnév 1476-ban bukkan fel először, amikor a Maróthiak Tisza-vidéki birtokait vették számba. Ebben a felsorolásban van: Szegegyház, Feketeegyház, Két-Sopronya, Kutas, továbbá Nagyhegyes és Kishegyes. A két falu, a velük felemlített többi helységből is következtetve, valószínűleg a mai falu határában helyezkedhetett el.^[4]

Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés során kezdődött meg a vidék pusztulása, majd az 1526-27-es Cserni Jován-féle szerb felkelés tetőzte. A török defterek (adókönyvek) már a szabadkai nahijében említik Kishegyest, 1580-82-ben és 1590-91-ben 18 házzal, Nagyhegyest pedig 1580-ban 17 házzal és 1590-ben 23 házzal.^[5] Virág Gábor helytörténész szerint ekkor Kishegyesnek 90, míg Nagyhegyesnek 115 lakosa lehetett.^[6]

Az 1652. évi Wesselényi Ferenc-féle urbáriumban Hegyes is fel van említve. 1655-ben bevezetett birtokadományozás során a két Hegyes Wesselényi Ádám gróf tulajdonába került.^[7] A török idők végére a vidék teljesen elnéptelenedett.

A törökök után is, 1703-ban, még ismerik e két pusztát törökkori kis falvakként.^[7]

Az 1721-es határőrvidékkel kapcsolatos intézkedések a két falut pusztaként sorolják fel, az egyiken Kis Higyos és Nagi Higijos, a másikon Parvohygos és Magnohygos néven szerepelnek.^[8]

Az újratelepítéstől napjainkig

Az újratelepítés 1769-ben történt, ekkor Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére. A katolikusok parókiáját és plébániát 1776-ban alapították, és az anyakönyvi bejegyzések (matrikulák) is ez év óta léteznek.^[7] A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel.^[7] A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1815-ben iparosai önálló iparos céhbe tömörültek. A rendszeres orvosi ellátás 1826 óta folyamatosan működik.^[7]

A község földesura 1848-ig a királyi kincstár volt.^[7] 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.^[9]

1874-ben szervezték meg az önkéntes tűzoltó testületet. Az óvodát 1896-ban alapították. Gyógyszertára 1903 óta van a falunak, ennek első bútorzata is látható a könyvtárban. A 18. század végétől van postája, 1895-ben távírót, 1913-ban telefont kapott a falu. Az 1900-as évek elején vasútállomása, gőzmalma, téglagyára és két pénzintézete volt a falunak. Villamosítása az 1910-es évék elején kezdődött meg.^[7]

1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.

1923-ban épült a falu határában Pecze Ferenc és Lendvai Terézia kastélya.^[7]

1941-ben a magyar csapatok bevonulásával újra magyar közigazgatás alá kerül, majd a második világháborút követően a kommunista Jugoszlávia része lett.

Az 1970-es évektől egyre inkább elterjedtek a szlovén vagy más néven alpesi típusú házak, melyet nagyrészt a külföldön vendégmunkát vállaló kishegyesi családok építették.^[10]

A délszláv háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a munkanélküliség.

Kultúra

A falunak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdi is Kishegyesen kezdte a karrierjét. A helyi művelődési élet mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, elnöke Linka B. Gabriella. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik. Az asztalitenisz klub neve Dombos Asztalitenisz Klub. Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap (Hegyesi literatúra). Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. A Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.

Demográfiai változások

Az 1890. évi népszámlálás szerint Kishegyes nagyközségben 5559-en éltek, ebből 5278 magyar, 247 német, 13 ruszin, 10 szlovák és 8 egyéb anyanyelvű. Vallás szerinti eloszlása 5108 római katolikus, 184 evangélikus, 182 izraelita, 52 református, 13 görögkatolikus és 19 egyéb keresztény.

Az 1900. évi népszámlálás szerint Kishegyes nagyközségben 5679-en éltek. Anyanyelv szerint 5505 magyar, 139 német, 9 szlovák, 20 ruszin, 5 szerb, vallás szerint 5337 római katolikus, 25 görögkatolikus, 131 evangélikus, 37 református, 145 izraelita.

Az 1980-as évekig Kishegyes lakossága, az 1848–49-es szabadságharc és a világháborúk éveitől eltekintve, folyamatosan növekedett.

A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek főleg Horvátországból és Boszniából.

Etnikai összetétel

Nevezetességek, látnivalók

• Szent Anna-templom, a falu legrégebbi épülete, 1788-ban épült barokk stílusban. A templom ma is működő orgonáját Kovács István szegedi orgonakészítő mester készítette. A templom mai, végleges alakját 1939-ben nyerte el.
• Pecze-kastély, a falu határában épült 1923-ban, a Pecze-család tulajdonában volt, a század első felében rendezvényeket, bálokat és táncházakat rendeztek benne.
• Az 1849-es hegyesi csata emlékműve, egy obeliszk emlékezik a kishegyesi csatára.
• Jáni-ház, 1914-ben épült attikával díszített polgári ház, a Jáni család tulajdona, egykor hentesüzlet.
• Szőke Húgó ház, 1941-től a magyar csendőrség kishegyesi székhelye.
• Odescalchi-ház, a Fő utcán található 19. századi polgári épület, jelenleg a helyi közösség épülete.
• Kátai Tanya, 1995 óta működő túristalátványosság, rendezvényközpont, mely többek között nyári táboroknak is helyet szokott adni.
• A régió természeti látnivalókban is gazdag, mint például a Telecskai-dombság löszfalai.

Híres emberek

• Csépe Imre, vajdasági író, gyermekversek költője
• Dr. Deák Tibor, belgyógyász szakorvos és sportorvos
• Dudás István, labdarúgókapus
• Dudás Kálmán, költő, műfordító
• Hein Ferenc, német származású protestáns teológus és a bánáti evangélikus egyház püspöke.
• Horváth László, kultúrális menedzser, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, a Dombos Fest alapítója
• Kátai Géza, a Kátai Tanya kiötlője és tulajdonosa
• Kollár Ferenc, író, újságíró, szerkesztő, tudományos kutató
• Kormos Róbert, festőművész
• Lajkó Félix, világzenei hegedűművész és zeneszerző
• Margit István, szerkesztő, producer, fordító
• Marković Radmila, nyelvész, főiskolai tanár, író, költő
• Maronka Csilla, magyar színésznő, jelmeztervező
• Németh István, vajdasági magyar író, újságíró
• Németh László, festőművész
• Németh Zoltán, vajdasági magyar újságíró
• Rúzsa Magdolna, magyar énekesnő
• Szerbhorvát György, író, kritikus, újságíró, szerkesztő, szociológus
• Szőke Anna, néprajzkutató, pedagógus
• Id. Virág Gábor, helytörténész, tanár.
• Virág Gábor, író, szerkesztő, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgató-főszerkesztője.
• Kocsis Árpád, író, filozófus. 1988-ban született Jugoszláviában. Kishegyesen él.

Testvértelepülés

• Békésszentandrás, Budapest XVI. kerülete, Isaszeg, Kelebia (Magyarország), Örkény
• Simonyifalva

Sport

A településen az "Egység" sport klub létezik, amelyen belül többek között a labdarúgó szakosztály is működik FK Egység Kishegyes néven. A labdarúgás 1913-tól játsszák szervezett keretek között Kishegyesen. Az első klub 1919-ben alakult KAC (Kishegyesi Atlétikai Club) néven. Története folyamán többször is változtatott nevet. 1932-1942. Bela Zvezda, 1942-1944 Bocskai. 1945-től napjainkig folyamatosan Egység néven szerepel. A labdarúgócsapat rendszeresen részt vett a bajnokságon, többször szerepelt a topolyai községi ligában, a szabadkai ligában és a bácskai ligában. 1939-1940 a Szabadkai Alszövetséghez tartozó Középbácskai 2. osztály bajnokságát nyerte meg, amelyben kilenc csapat szerepelt.

Az 1950-es években két esetben is selejtezőt játszott a vajdasági ligába jutásért, de ez egyik alkalommal sem sikerült. Ez az egyedüli klub a faluban amely a megalakulása óta megszakítás nélkül működik. A klub első elnöke Oláh Béla volt. A klub jelenleg a Szerb labdarúgó-bajnokság hatodik osztályában, a Topolya-Kishegyes Községi ligában szerepel. Klub ősi riválisa az 1946-ban a község Szeghegy nevű településébe betelepített montenegróiak által alapított "Njegoš". A FK Egység Kishegyes az utóbbi évtizedekben a Szerb labdarúgó-bajnokság ötödik osztályában szerepel, azonban az anyagi válság a kishegyesi klubot is elérte, így a 2009-2010 idényben alsóbb osztályba kényszerül, amelyből még azóta sem sikerült feljutnia. A klub történetének legnevesebb játékosa Dudás István volt, aki 1983 és 1988 között játszott Kishegyesen. Dudás játszott többek között a belga R. Charleroi SC csapatában is.

Képek

• 
  "Isten hozta Kishegyesen!" feliratú háromnyelvű üdvözlőtábla
• 
  Szent Anna-templom a Fő utcán
• 
  "Ady Endre" Kísérleti Általános Iskola
• 
  Községháza a Fő utcán
• 
  A focipálya főbejárata
• 
  A kishegyesi vasútállomás
• 
  A Pecze-kastély romjai
• 
  A kishegyesi domboldal a kemencével
• 
  Dombos Feszt 2022

Jegyzetek

Források

• Csőr Éva: Kishegyes (Mali Idos) ragadványnevei. Magyar Névtani Dolgozatok 115. (Budapest, 1992)
• Gubitza Kálmán: A kishegyesi régibb középkori temető. In: Archaeologiai Értesítő, XXVII. évf. (1907), 346–363. o.; XXXI. évf. (1911), 122–134. o.
• Gyetvai Péter: Kishegyes újratelepítése Békésszentandrásról 1769-ben. Békési élet, 13. évf. (1978) 2. sz.
• Kollár Ferenc: Kishegyes. Időutazás 250 év térképeivel. Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó, 2017. pdf
• Szőke Anna: A polgárság megjelenése egy paraszti közösségben. Kishegyes: Kiss Lajos Néprajzi Társaság, 2022.
• Virág Gábor: A Kistérségi krónikás. Kishegyes: Szó Beszéd, 2020.
• Virág Gábor: Szemelvények Kishegyes múltjából. I. A település története. In. Kishegyes 225 éves. Üzenet. 1994. május-június. XXIV. évf. 5-6. sz. Archiválva 2023. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben 217-235. o.
• Virág Gábor: A Flórián-rend vitézei. A kishegyesi tűzoltóság története Újvidék: Fórum Könyvkiadó, 2014.

Külső hivatkozások

• Kishegyes honlapja
• Szó-Beszéd Online, a kishegyesiek hírportálja
• A Vajdaság települései és címerei – Kishegyes Archiválva 2020. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kishegyes jubileuma – Magyar Szó, 2009. március 14.
• Vajdasági Magyar Digitális Adattár