Kisaranyos

Kisaranyos (Zlatno)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Aranyosmaróti
Rang	község
Első írásos említés	1156
Polgármester	Róbert Šlehobr
Irányítószám	951 91
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	ZM
Népesség
Teljes népesség	211 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	327 m
Terület	15,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 27′ 54″, k. h. 18° 18′ 41″48.465, 18.3113888948.465000°N 18.311389°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 54″, k. h. 18° 18′ 41″48.465, 18.3113888948.465000°N 18.311389°E
Kisaranyos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisaranyos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisaranyos (szlovákul Zlatno) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A korai paleolitikum időszakában a gravetti kultúra népe lakott itt. A radiokarbonos vizsgálatok az i. e. 22800 körüli időre utalnak. A terület a bronzkorban, majd a vaskorban is lakott volt, amikor a hallstatti kultúra népe élt itt. Az i. e. 3. században a kelták népe jelent meg ezen a vidéken, majd őket a kvádok és szarmaták követték.

A falu keletkezése a környék patakjaiban történt aranymosással hozható összefüggésbe. Első említése még birtokként a zobori apátság 1038-as oklevelében történik. Ezután 1156-ban bukkan fel újra oklevélben, amikor Martinius esztergomi érsek a falu tizedét az újonnan épített esztergomi egyháznak adja. A falu Gímes várának uradalmához tartozott. 1397-ben "Zalathna", 1424-ben "Zalakna" néven említik. 1424-ben Forgách Miklós a birtokosa. Az aranykészletek kimerülése miatt az aranymosás azonban nem tartott hosszú ideig, hiszen 1564-ben már a ghymesi uradalom lakatlan településeként említik. 1601-ben 28 ház állt a településen. Forgách Simon részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, ezért 1709-ben a Forgách-birtokok a kamara igazgatása alá kerültek. Nem sokkal később a birtokot a nagyugróci Lőrincz család kapta meg. A falu ezután a nagytapolcsányi uradalomé, majd a felsőelefánti pálosok birtoka. A falu ekkor majdnem ismét elnéptelenedett. 1720-ban kocsmája és 10 adózó portája volt.

Fejlődésében jelentős változást hozott a Jeszenszky család birtokba lépése. 1820-ban Jeszenszky József itt alapította meg Európa egyik első szőlő és gesztenyetermelő nagygazdaságát. Az itt termelt bort szerte az egész Monarchiába szállították. 1828-ban 34 házában 233 lakos élt. A falu északi részén malom működött, mely 1907-ig működött, amikor is leégett.

Vályi András szerint "ZLATNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Religy. Kintstár, fekszik Velsitzhez nem meszsze, és annak filiája; határja termékeny, erdeje, legelője elég van, réttye jó, szőleje nints." ^[2]

Fényes Elek szerint "Zlatnó, Bars m. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 250 kathol. lak. Fő gazdagsága roppant erdejében áll. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. A második világháború alatt a harcokban 8 háza pusztult el, másik 50 pedig súlyos károkat szenvedett.

Népessége

1880-ban 315 lakosából 291 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 283 lakosából 262 szlovák és 19 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 300 lakosából 286 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 338 lakosából 329 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 363 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 414 lakosából 413 csehszlovák volt.

1991-ben 306 lakosából 303 szlovák volt.

2001-ben 257 lakosából 255 szlovák volt.

2011-ben 223 lakosából 205 szlovák és 6 magyar.

Nevezetességei

• A falutól északnyugatra emelkedő 573 m magas hegyen találhatók Feketevár romjai. A várat a 13. században építették és a 15. században pusztult el.

Jegyzetek

Források

• Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 159.
• Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 42.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Kisaranyos Szlovákia térképén
• Feketevár honlapja
• E-obce.sk