Kesnyő

Kesnyő (Kšinná)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1352
Polgármester	Miroslav Tuchyňa
Irányítószám	956 43
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	357 m
Terület	41,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.80833333, 18.3548.808333°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.80833333, 18.3548.808333°N 18.350000°E
Kesnyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesnyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 14 km-re északkeletre, a Radisa-patak partján fekszik.

Története

A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett.

A mai települést 1352-ben „villa Xinna” néven említik először. 1382-ben „Kessyna”, 1485-ben „Ksyna”, 1598-ban „Ksynna” alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta állt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító.”^[2]

1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde is üzemelt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.

Népessége

1880-ban 899 lakosa volt. Bánzaboson 371 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 1281-en lakták, ebből 1265 szlovák, 13 német és 3 magyar anyanyelvű volt.

1930-ban 1342 lakosából 1341 csehszlovák és 1 német volt.

1970-ben 923 lakosából 922 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt. Bánzaboson 298 szlovák élt.

2001-ben 550-en lakták, ebből 547 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.

Nevezetességei

• 
  Szent Kozma és Damján templom
• 
• 
• 
  freskó
• 
  templombelső
• 
  Evangélikus templom
• 
• 
• 

• Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
• Evangélikus temploma 1814-ben épült.
• Bukovina népi együttes.

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Kesnyő Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk