Közönséges palástfű
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Alchemilla monticola Opiz | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges palástfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges palástfű témájú kategóriát. |
A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) az Alchemilla nemzetség típusfaja. A rózsafélék családjába tartozó növény. A nemzetség számos nehezen elkülöníthető apomiktikus kisfajra oszlik. Magyarországon az összes palástfű faj védett.
Elterjedés, élőhely
700 méter magasságig előfordul hegyekben, mezőkön,[2] leggyakrabban hegyi réteken. Magyarországon különösen elterjedt a Bükk hegységben,[3][4] de a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[5][6][7]
Leírás
Évelő növény, amely könnyen felismerhető nagy, kerek, ujjasan karéjos leveleiről. Sima, zöld szára 10–40 cm magasra nő. Apró, zöldessárga virágai sátorvirágzatot alkotnak. Száraz, kerek, sárgás, a kehelyben elhelyezkedő termésében egyetlen magot találunk.
Felhasználása
A palástfüvet gyakran alkalmazzák hasmenés és vastagbélgyulladás kezelésére. A menstruációs ciklus rendellenességeinek, valamint vénás keringési elégtelenség kezelésére is javasolt. Külsőleg hatásos narancsbőr, szövetgyulladás, bőrön lévő csíkok, a bőr öregedése és fogínygyulladás esetén, valamint csillapítja a rovarcsípés okozta fájdalmat. Fürdőkúrával a hüvely ápolása, a fehérfolyás kezelése ajánlott.
Gyógyászati
A benne lévő tanninoknak (cseranyagoknak) köszönhetően összehúzó hatású növény, ezért segíti a szövetek feszessé válását, a hegesedést; vérzéscsillapító hatása is ismert. A flavonoidok miatt jó vérkeringést biztosít. A levelek sok C-vitamint, kalciumot, magnéziumot és foszfort tartalmaznak.[2]
A palástfűnek jelenleg semmilyen káros mellékhatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.
Jegyzetek
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 158. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Közönséges palástfű. mindenok.hu. [2016. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 1.)
Források
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
