Ignácz Rózsa

Ignácz Rózsa
Született	1909. január 25.[1][2][3] Kovászna
Elhunyt	1979. szeptember 25. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Makkai János (1933–1941)[4]
Gyermekei	Makkai Ádám
Szülei	Ignácz László
Foglalkozása	színész író fordító
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931)
Kitüntetései	Ferenc József-díj (1942)
Halál oka	közúti baleset
Sírhelye	Új köztemető
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Életpályája

Tanulmányait a kolozsvári Református Leánygimnáziumban (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1928-ban. ^[5] Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.^[6]

Művei

• Anyanyelve magyar (regény, 1937)
• Rézpénz (regény, 1938)
• Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
• Született Moldovában (regény, 1940)
• Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
• A bujdosó (elbeszélés, 1942)
• Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 (Ignácz Rózsa munkái)
• Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
• Róza leányasszony (regény, 1942)
• Két élet (regény, 1943)
• Hivatalnok Berta (regény, 1944)
• Kedves dolog (életkép, 1946)
• Urak, úrfiak (regény, 1946)
• Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
• Mámoros malom (regény, 1947)
• Márványkikötő (regény, 1947)
• Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
• Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
• Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
• Torockói gyász (regény, 1958)
• Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
• Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
• Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
• Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
• Csutka (mese, 1962)
• Orsika (regény, 1963)
• Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
• Titánia ébredése (regény, 1964)
• Papírmalom (regény, 1967)
• Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
• Argentína viharszünetben (1972)
• Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
• A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
• Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
• Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
• Névben él csak (regény, 1977)
• Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
• Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
• Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
• Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
• Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
• A vádlott (történelmi regény, 1999)

Műfordításai

• M. Rovan: Atyafiak (novella, 1952)
• Alexandru Sahia(wd): Júniusi eső (elbeszélés, 1955)
• Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélés, 1956)
• Eusebiu Camilar(wd): A betyárok völgye (regény, 1956)
• Petre Ispirescu(wd): Szegény ember okos leánya (Jékely Zoltánnal és Bözödi Györggyel, 1957)
• Anatole France: Virágzó élet (regény, 1960)
• Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák, Vistai András Jánossal, 1960)
• A cápaisten. Hawaii mesék és mondák (1963)
• Fereydoun Hoveyda(wd): Vesztegzár (regény, 1964)
• A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék (1969)

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Emlékezete

• Utcanév őrzi az emlékét a Fejér vármegyei Bodmér községben.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Szerzői adatlapja a Molyon

További információk

• [1]
• A magyar irodalom története 1945–1975
• Kortárs magyar írók
• Makkai Ádám: Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban
• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
• Kántor Lajos: Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás
• Legeza Ilona könyvismertetői Archiválva 2009. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban (2009. június) Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Arcképe a Centenáriumi kiállítás meghívóján, 2009.
• Kocsordi Nagy Béla: Ignácz Rózsa, a két hazájú hontalan, Történelmi forgácsok, 2018. április 25.