Hyperloop One

Hyperloop One
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva2014. június[1]
Megszűnt2023 december
SzékhelyLos Angeles
Alapító
  • Shervin Pishevar
  • Brogan Bambrogan
Iparág
A Hyperloop One weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hyperloop One témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Virgin Hyperloop One (korábban Hyperloop Technologies és Hyperloop One) egy amerikai szállítmányozási és technológiai vállalat volt, amely a hyperloop nevű nagysebességű technológiai koncepció megvalósítását és forgalomba állítását tűzte ki célul. A társaságot 2014. június 1-jén alapították Hyperloop One néven, 2017. október 12-én átalakították és átnevezték.[2] A Hyperloop rendszerek célja, hogy utasokat és/vagy a rakományt a légi közlekedésben megszokott utazási sebességgel mozgassák annak árainál lényegesen kedvezőbb árszínvonalon. A Hyperloop fogalmát és koncepcióját először 2013. augusztus 12-én Elon Musk ismertette meg a nagyközönséggel.[3] A cég azonban tíz évvel később, 2023 végén fizetésképtelenné vált és becsődölt.[4][5]

Elon Musk Hyperloop koncepciója

Az eredeti Hyperloop koncepció a pályán 110 kilométerenként elhelyezett lineáris motorblokkok használatát javasolja egy elektromágnesesen lebegő kabin felgyorsítására és fékezésére a csökkentett nyomású csőben. A jármű maximális sebességének fokozását, a Kantrowitz-határ kitolását egy, a kabinokba telepített turbina segítette volna, ezzel a jármű 1200 km/h sebességgel, nagyon alacsony turbulenciával közlekedhetne.[6]

A Virgin Hyperloop One lényeges technikai változtatásokat hajtott végre Musk eredeti javaslatán, és úgy döntöttek, hogy nem valósítják meg az eredetileg felvázolt Los Angeles és San Francisco közötti pályát, melyet Musk a 2013-as keltezésű fehér könyvében vázolt fel.

Története

A Hyperloop One gondolata egy, Elon Musk és az iráni-amerikai Szilícium-völgybeli befektető, Shervin Pishevar közötti beszélgetés kapcsán merült fel. 2012 januárjában mindketten Kubába repültek egy humanitárius misszióra. Itt – a beszélgetés nyomán – Pishevar arra kérte Muskot, hogy vázolja egy tanulmányban Hyperloop ötletét. Pishevar ötletének azt a részét, hogy a technológiát teherszállításra is lehetne alkalmazni, Musk figyelmen kívül hagyta. Úgy döntött, hogy őt túlzottan lefoglalja a SpaceX és a Tesla, ezért a Hyperloop tanulmányát 2013. augusztus 12-én az interneten, egy „white paper” formájában tette közzé a SpaceX oldalán.[7]

Az ezt követő hónapokban a Pishevar megkezdte kiépíteni a Hyperloop Technologies-t, a Hyperloop One elődjét, az első igazgatósági tagok között volt David O. Sacks, Jim Messina és Joe Lonsdale is. Pishevar átcsábított az új céghez egy korábbi SpaceX mérnököt, Brogan Bambrogant.[7][8]

A Hyperloop Technologies hivatalosan 2013 novemberében került megalapításra Bambrogan garázsában Los Angelesben, 2015 januárjára pedig már 9 millió dollár kockázatitőkét gyűjtött be a Pishevar Sherpa Capitalon keresztül. A Forbes magazin 2015. februári számában a Hyperloop Technologies került a borítóra, melyet időközben Hyperloop One-ra neveztek át.

2016 októberében a Hyperloop One újabb 50 millió dollárt gyűjtött be, jórészt a DP World beruházása nyomán.[9]

2016. május 11-én sikeresen tesztelték a POAT-ot, a Hyperloop siklórészét Las Vegasban. A POAT 2,3 másodperc alatt 216 km/h sebességre gyorsult, ezzel bizonyította a koncepció működőképességét. A sikeres teszt nyomán a Hyperloop One bejelentette, hogy partnerségi megállapodást kötött az iparágban meghatározó mérnöki és tervező cégekkel (AECOM, a SYSTRA, Arup, Deutsche Bahn, General Electric, Bjarke Ingels.[10][11]).

2017. augusztus 2-án a Hyperloop One sikeresen tesztelte XP–1 elnevezésű utaskabinját, elérve ezzel a 309 km/h sebességet a 300 méteres tesztpályán.[12]

  • a Hyperloop One XP–1 elnevezésű utaskabinja
  • Elölnézet
    Elölnézet
  • Oldalnézet
    Oldalnézet
  • Hátulnézet
    Hátulnézet
  • Szénszál burkolat
    Szénszál burkolat
  • Oldalsín profil
    Oldalsín profil
  • Középsín profil
    Középsín profil
  • A lebegtetett jármű-alváz
    A lebegtetett jármű-alváz

2017. október 12-én a Hyperloop One és a Virgin Group bejelentette, hogy stratégiai befektetési partnerséget alakítottak ki, amelynek eredményeként Richard Branson csatlakozott az igazgatósághoz. Ezt követően a Hyperloop One-t Virgin Hyperloop One-ra nevezték el, és Branson lett az igazgatótanács elnöke.[2]

2019 októberében a Virgin Hyperloop One bejelentette, hogy megkezdi egy hyperloop pálya építését Észak-Texasban. Úgy tervezik, hogy ezzel körülbelül 17 perc alatt lehet majd eljutni Austinból Dallasba, és 45 percbe fog telni egy Dallas - Laredo út.[13]

2023 végére bebizonyosodott, hogy a cég nem tud az ígéreteiknek megfelelő technológiával előállni és szerződést sem tudtak kötni senkivel, ezért a céget kénytelenek voltak bezárni.[5]

Technológiai verseny

A leggyorsabb hyperloop kabinért komoly verseny bontakozott ki a versenytársak és néhány, a fejlesztésbe beszálló kutatóintézet között. Jelenleg a legélesebb versengés a Virgin Hyperloop One XP–1-ese, és a müncheni WARR (Wissenschaftliche Arbeitsgemeinschaft für Raketentechnik und Raumfahrt; rakétatechnológiai és űrutazási tudományos munkacsoport a Müncheni Technológiai Egyetemen) járműve között bontakozott ki. Pillanatnyilag (2020. január) a WARR a 600 km/h sebesség elérését tűzte ki célul.

Tervek

A Virgin Hyperloop One tervei közül a Dubaj-projekt magasodik ki. Itt már elkezdték a pálya kialakítását, mely a 2020-ban megrendezésre kerülő „Expo 2020” világkiállítás egyik fő attrakciójának szánnak. A projekt technológiai hátteréről egyelőre kevés információt osztottak meg.

Bezárás

A Bloomberg üzleti lap 2023 decemberében írt arról, hogy a cég beszűnteti működését, miután egyetlen megbízási szerződést sem tudtak kötni, ezért kénytelen volt a megmaradt alkalmazottait elküldeni, a gépparkját pedig kiárusítani. Ismeretes, hogy a cég vezetőit több botrány is övezte, majd 2022-ben úgy nyilatkoztak, hogy az utasszállítás helyett inkább az áruszállításra helyezik a hangsúlyt, de dacára a 450 millió dolláros fejlesztési költségeknek sem sikerült a technológiával kapcsolatos ígéreteiket beváltaniuk, ezért ugyanebben az évben a Virgin is kiszállt a cégből, ami pénzügyi zavart és végül a cég megszűnését vonta maga után.[4][5]

Jegyzetek

  1. ↑ https://hyperloop-one.com/fact-sheet-and-faq
  2. ↑ a b New Chairman, New Funding, & New Speed Records (angol nyelven). Hyperloop One. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  3. ↑ spacexcmsadmin: Hyperloop (angol nyelven). SpaceX, 2015. június 8. [2018. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  4. ↑ a b A legkevésbé sem sikerült forradalmasítaniuk a közlekedést, bezár a Hyperloop One 444.hu, 2023. december 22.
  5. ↑ a b c Egyre távolibb álomnak tűnik Elon Musk hangsebességgel száguldó szupervonata raketa.hu, 2024. január 3.
  6. ↑ On the Aerodynamic Design of the Hyperloop Concept. [2020. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  7. ↑ a b Upbin, Bruce: Hyperloop Is Real: Meet The Startups Selling Supersonic Travel (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  8. ↑ Singleton, Micah: Hyperloop Technologies is trying to make Elon Musk's dream a reality (angol nyelven). The Verge, 2015. február 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  9. ↑ Subscribe to read. web.archive.org, 2016. november 15. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Cava, Marco della: 0 to 400 mph in mere seconds: Welcome to the age of hyperloop (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Here's What the First Full-Scale Test of the Hyperloop Will Look Like (amerikai angol nyelven). Gizmodo. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  12. ↑ a Hyperloop One XP–1 elnevezésű utaskabinja (angol nyelven). Engadget. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  13. ↑ A 17-minute trip from Austin to Dallas sounds great, but is the hyperloop hype real? (amerikai angol nyelven). KXAN.com, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2020. január 21.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Virgin Hyperloop One című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.