Gyenesdiás

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Gyenesdiás
Gyenesdiás légifotója
Gyenesdiás címere Gyenesdiás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Gál Lajos (független)[1]
Irányítószám	8315
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	3920 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	200 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 15″, k. h. 17° 17′ 35″46.770730555556, 17.29301944444446.770731°N 17.293019°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 15″, k. h. 17° 17′ 35″46.770730555556, 17.29301944444446.770731°N 17.293019°E
Gyenesdiás Pozíció Zala vármegye térképén
Gyenesdiás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenesdiás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyenesdiás Zala vármegyei nagyközség a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.^[3]

Fekvése

A Keszthelyi-öböl északi partján, közvetlenül Keszthely mellett és 8 km-re Hévíztől, szép természeti környezetben fekszik, északról a Keszthelyi-hegység, délről a Balaton határolja.

Közlekedés

Vasút

A település két vasúti megállóval (Gyenesdiás és Alsógyenes) kapcsolódik a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. A Tapolca és Keszthely között közlekedő személyvonatokon kívül több távolsági járat is megáll a két megállóhelyen, így összeköttetésben áll Celldömölkkel, Szombathellyel, Kaposvárral és Péccsel, valamint nyáron Sopronnal is.

Közút

A települést kelet-nyugati irányban a Balaton északi partján végigfutó 71-es másodrendű főút szeli át. Autóbuszközlekedése sűrű, mivel több Keszthely felől induló elővárosi, helyközi és távolsági járat érinti a települést, de emellett a keszthelyi 1-es jelzésű helyi járat is kitér a község felé.

Története

Gyenesdiás területén a legkorábbi leletek az újkőkorszakból valók. Az 1. századtól fontos római szálláshellyé vált, majd avarok költöztek ide. Az itt megtalált középavar sír volt az első ilyen régészeti lelet az egész Kárpát-medencében.

A középkorban az első, a mai nagyközség területén létrejött település Falud volt, amely valószínűleg már a 11. században is állt a mai Gyenesdiás északnyugati határában. Első temploma 1333-ból való, amely egyben az első írásos említését is jelentette a falunak. 1408-tól a Rezi vár tulajdonát képezte, majd 1427-ben a Pethő családhoz került, amely egyben a település Keszthelyhez való erős kötődését is maga után vonta.

1548-ban a török felégette a települést, majd 1564-től folyamatosan adóztatta, így a lakosság száma megcsappant, 1686-ra teljesen elnéptelenedett.

1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel: Gyenes. A 18. század során Falud és Gyenes a Festetics család birtokába került. A század végére Gyenes már jelentős községgé alakult, majd az 1820-as években már működő hegyközség volt, amely a ma is megfigyelhető Alsó- és Felsőgyenesre oszlott. 1826-ban épült a településen a volt faludi templom köveiből a ma műemlék Szent Ilona-kápolna.

Gyenesdiás keleti részén a középkorban Diás falu feküdt, amelynek első említése 1341-ből való. A település az 1530-as évekre már csak nemesi telkekből állt, területének nagy része szőlős. A 17. században már hegyközség, elsősorban keszthelyi gazdák műveltek itt szőlőt.

Gyenes és Diás 1840-ben egyesült, így létrejött az önálló önkormányzattal bíró Gyenesdiás, amely 1871-ben kapott önálló iskolát. A település lakossága még a 20. század elején is szinte kizárólag mezőgazdaságból élt.

A község modernizációja 1945 után zajlott le, melynek egyik legfontosabb lépése 1954-ben az évek óta a Balaton legjobb strandfürdőjének megépítése volt. Azóta az idegenforgalom vált a település fő jövedelemforrásává.

Címer

Álló, kerek talpú pajzs. A vörös pajzsfőt sátorosan osztja a kék pajzsmező, amelyben (felső vágásában háromszor ívelt) zöld alsó pólya helyezkedik el. Mindkét vörös mezőben egy-egy arany rózsás kereszt lebeg. A kék pajzsmezőben pedig, a pólya felett, két hatágú ezüst csillag között aranyló, leveles szőlőfürt lebeg. A pajzstalp közepében, benyúlva a pólya felső ívéig, háromágú, arany szigony emelkedik. A pajzsot jobbról aranyló termésű tölgyfalomb, balról arany virágú mandulaág övezi.

A címer jelképrendszere

Az élet vörös színében a két arany rózsás kereszt az egykori – a római kortól datálható – és a mai eleven hitéletre mutat. A két kereszt egyben jelképezi az egykor két települést (és templomait), Gyenest és Diást, melyek 1840-ben történt egyesítésével jött létre Gyenesdiás.

A zöld, felső vágásában háromszor ívelt pólya utal e jellegzetes balatonfelvidéki terület domborzati viszonyaira, az egyes halmok felidézik Gyenesdiás településelődeit (Falud, Gyenes és Diás falvakat), de közvetve – a magyar címer egy elemének, a hármashalomnak beemelésével – kifejezi a lakosság identitástudatát, nemzeti érzületét is.

Az aranyló szőlőfürt megjeleníti a neves – kétezer évre visszanyúló – szőlőkultúrát, idézi a hajdani hegyközségi életet csakúgy, mint a borászat mai eredményeit.

A csillagok, a magyar néphit szerint felhívják a figyelmet a neves ősökre („akiknek csillaga van”). Gondolhatunk akár a 660 körül itt elhantolt avar vezérre, akár az egykori birtokos gersei Pető család tagjaira. akik vagy félszázadig a vármegye (akkor Zala) főispánjai voltak, akár a Festetics grófokra, akik közül három is (Kristóf, György, László) jelentős szerepet játszott a falvak életében, vagy a község kiváló szülötteire.

Az aranyos szigony Neptunusz tengeristent és vele a klasszikus hagyományokat idézi fel, szimbolizálja az itt nagy múltra és eleven hagyományokra tekintő halászatot és az aranyló nyári verőfényben az „isteni” vízi életet, strandolást, vitorlázást, pihentető kikapcsolódást a „magyar tenger” kékjében.

A tölgyfalomb a természeti táj őshonos növényének részlete, amely emlékeztet a település lakóinak évezredes helytállására, hősi halottaira és áldozataira, a virágzó mandulaág jelzi az itt honos mandulafát, egyben – Janus Pannonius kedvelt költői témájaként – pedig az élet teljességét, a szorgalom gyümölcseként dús termést ígérő munkálkodást jelképezi.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szalóki Jenő (független)^[4]
• 1994–1998: Szalóky Jenő (független)^[5]
• 1998–2002: Szalóki Jenő (független)^[6]
• 2002–2006: Szalóki Jenő (független)^[7]
• 2006–2010: Gál Lajos (független)^[8]
• 2010–2014: Gál Lajos (független)^[9]
• 2014–2019: Gál Lajos (független)^[10]
• 2019–2024: Gál Lajos (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,23%, német 5,79%, cigány 0,21%, szlovák 0,18%. A lakosok 58,1%-a római katolikusnak, 3,55% reformátusnak, 2,34% evangélikusnak, 12,28% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,72% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

A három szintes Festetics-kilátóból körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öbölre, illetve a Keszthelyi-fennsík völgyek szabdalta hullámos felszínére. A Festetics család után elnevezett, 235 méter magasan található kilátót 2000-ben építették újjá, amely az erdei kirándulóközpont, a Nagymező nyugati széléről induló gyalogösvényen érhető el. Az erdei tisztáson tűzrakó helyek, padok-asztalok, esőbeálló, sportpálya, drótkötél csúszda várja a természetbe vágyókat. Kellemes sétával érhető el innen mindkét kőbánya, melyeket a kitermelés befejezése óta a természet nagyrészt már visszahódított. A bányagödör tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, az óriási kráter aljába lesétálva pedig érdemes kipróbálni a hely akusztikáját is.

A Nagymezőről könnyen megközelíthető az Erdei tornapálya, az 1300 méter hosszú 16 állomásos gyakorlópálya, ahol játékos formában, jó levegőn tesztelhetjük erőnlétünket. Gyalogtúrák egyik célja lehet a Gyenesdiási Vadlány-lik, a Keszthelyi-riviéra egyik barlangja. Ritka természeti képződmény a szél által kivájt, szobányi méretű üreg, amely egy széleróziós kőfülke, melyet mesterségesen tovább bővítettek. 1900 körül nagy valószínűséggel titkos pálinkafőző helyként használták. A Ló-hegycsoport dombját, melynek oldalában megbújik a sziklaodú, több mint 80 éves fekete fenyves borítja.^[12]

A túlnyomórészt felső triász dolomitból felépülő Keszthelyi-fennsík változatos élővilágát mutatja be a Dolomit tanösvény. Igen sok élőhelytípus megtalálható a hegységben, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával. Az ösvényen tovább haladva a Fénykereszthez jutunk, ahonnan szép panoráma tárul elénk.

A falutól északra mintegy két kilométernyire, a Büdöskúti-völgy és a Pajta-völgy találkozásánál áll az ország legnagyobb bükkfája.^[13]

A 2014-ben megnyílt Természet Háza látogatóközpont szintén a Keszthelyi-fennsík növény- és állatvilágát, természeti értékeit mutatja be interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációkkal, akusztikus és vizuális effektekkel és élethű diorámákkal színesített kiállítás formájában.

A közel 160 éves Kerámiaház vályogból épült, restaurációjára 1992-ben került sor. A régi falakra új tetőszerkezet került a régihez hasonlóan nádból. Külső megjelenésében a ház a Balaton parti népi építészet emlékeit őrzi. A mai napig lakóházként és üzletként üzemel. Magyarország legjelentősebb fazekashagyományokkal rendelkező régióiból származó (mezőtúri, herendi, dombóvári) kerámia dísz- és használati tárgyakkal várják az érdeklődőket, továbbá előzetes bejelentkezésre a korongozást is kipróbálhatják az érdeklődők.

Gyenesdiás Európa egyik legöregebb boronapincéjével büszkélkedhet. A 17. században épült boronapince a népi építészet eredeti darabja, igazi kuriózum, mestergerendáján az 1644-es évszám rajzolódik ki. A 2012-ben felújított pince és udvara nyitva a nagyközönség előtt is: a kis szőlészeti-borászati kiállítás mellett borozóként és rendezvényhelyszínként (A Darnay. Pince, rendezvénypajta és piknikkert) is működik jelenleg.^[14]

A Pásztorház tipikus népi építészeti emlék, a 19. század közepén épült, mint a község csordásának szolgálati lakása. Jelenleg közösségi kézművesházként működik. Pásztorház biztosít helyet annak az állandó avar kiállításnak, ahol a korabeli avar temetkezési szokásokat és az avar vezér sírját eredeti formában mutatják be.^[15]

Köztéri szobrok Túri Török Tibor munkája nyomán: Kárpáti János, Oppel Imre, Palkó Sándor, Darányi Béla és Hun vitéz mellszobrok

Hírességek

• Talabér János (Gyenesdiás, 1825 – Nagykanizsa, 1899), költő
• Gödörházy Antal (1830? – 1880?), vándortanító
• Kárpáti János (1865. Cegléd – 1953. Gyenesdiás), kántortanító, a Fürdőegylet megalapítója
• Darnay (Dornyay) Béla dr. (Keszthely, 1887 – Budapest, 1965) tanár, honismereti kutató.
• Hernád Tibor (Nagytarcsa, 1921 – Veszprém, 2006) evangélikus lelkész.
• Jánosy István (Besztercebánya, 1919 – Gyenesdiás, 2006), író, költő, műfordító, evangélikus lelkész.
• Szalóky Jenő (Adorjánháza, 1948. január 22. –) könyvtárvezető, ny. polgármester
• Szathmáry József (Jászárokszállás, 1953. augusztus 25. – ) festőművész
• Fodor Mátyás (Gyenesdiás ) néptáncos ^[16][17]

Források

• Marosvári Miklós: Gyenesdiás nagyközség egészségügyi és szociográfiai térképe. Bába Kiadó, Szeged 1999. 150, [54] p. ISBN 963-9144-28-2

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Gyenesdiás nagyközség honlapja
• Gyenesdiás: Felújították és bővítették a Wellness Hotel Katalint (képek)^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek