Ferenczi Sándor (pszichoanalitikus)

Ez a szócikk az orvosról, pszichoanalitikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Ferenczi Sándor (egyértelműsítő lap).

Ferenczi Sándor
Életrajzi adatok
Született	1873. július 7. Miskolc
Elhunyt	1933. május 22. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti izraelita temető
Születési neve	Fraenkel Sándor
Ismeretes mint	pszichoanalitikus neurológus
Szülei	Ferenczi Bernát
Iskolái	Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	pszichoanalízis
Munkahelyek
Más munkahelyek	Magyar Pszichoanalitikus Egyesület
Hatással voltak rá	Sigmund Freud
Hatással volt	Bálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre, Sigmund Freud
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Sándor témájú médiaállományokat.

Ferenczi Sándor, született Fraenkel Sándor^[1] (Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.^[2]) orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője.

Munkássága

Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette, gondolatai progresszív irányba mozdították el a kor pszichoanalitikus elméleteit, így rámutatott arra, hogy

• a terápiában lényeges szerepet játszik az áttétel-viszontáttétel jelensége. Ráirányította a figyelmet a viszontáttélre, azaz a pacienssel kapcsolatos érzések és gondolatok megjelenésére a terapeutában, amellyel kétoldalúvá tette terápiás kapcsolatot, és a terápiás munka hatékonyságát.
• a terapeuta nem kérdőjelezi meg a paciens szubjektív élményeinek valóság alapját, elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít; vagy legalábbis olyan belső történésként, melyet a páciens valósnak érez.
• a pszichoterápiában a humanista módszer is célravezet, az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést,
• a páciensek által felidézett gyermekkori, felnőttek általi szexuális bántalmazás rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának – ezzel a feltételezésével ellentmondott Freud azon álláspontjának, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális atrocitásokról szóló élmények sokszor csak fantáziák, a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései; ez a nézetkülönbség Ferenczi és Freud kapcsolatában végleg törést jelentett.

Életútja

Ferenczi Sándor Miskolcon született, anyja Eibenschütz Róza, apja Fraenkel Bernát, akinek jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. alatti épület helyén, és a bolt fölött volt a lakásuk (1963-ban bontották le). Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, és 1890-ben leérettségizett. Tanulmányait ezután Bécsben folytatta, 1890 és 1894 között.

Miután a bécsi egyetemen diplomát szerzett, 1898-tól katonai szolgálatot teljesített Budapesten, és több kórházban is dolgozott idegorvosként. 1908-ban felkereste Freudot, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon. Sigmund Freud is örömmel üdvözölte ezt a sikert.^[3] A Tanácsköztársaság bukása után Ferenczit emiatt kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből.^[4]

Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Noha az ő munkásságuk is jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis modern fejlődését, a lélekelemzés „budapesti iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi.

Magyarul

• Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből; előszó Sigmund Freud; Szilágyi, Budapest, 1910
• Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában; Nyugat, Budapest, 1912
• Ideges tünetek keletkezése, eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből; Dick, Budapest, 1914
• A hisztéria és a pathoneurózisok. Pszichoanalitikai értekezések; Dick, Budapest, 1919
• A pszichoanalizis haladása. Értekezések; Dick, Budapest, 1919
• Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai tanulmány; Pantheon, Budapest, 1928
• A pszichoanalízis rövid ismertetése; Pantheon, Budapest, 1937
• Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból; összeáll., sajtó alá rend., előszó Linczényi Adorján; Magvető, Budapest, 1982 (Magyar hírmondó)
• Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Budapest, 1991
• Klinikai napló, 1932; sajtó alá rend., jegyz. Judith Dupont, bev. Bálint Mihály, ford. Vég Katalin, szerk. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Budapest, 1996
• Technikai írások; Animula, Budapest, 1997 (A pszichoterápia klasszikusai)
• Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Budapest, 1997
• Ferenczi Sándor a pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások, 1897–1908; sajtó alá rend., szerk., bev., utószó Mészáros Judit, jegyz. Magyar László András, Mészáros Judit; Osiris, Budapest, 1999
• Ferenczi Sándor; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Erős Ferenc; Új Mandátum, Budapest, 2000 (Magyar panteon)
• Sigmund Freud–Ferenczi Sándorː Levelezés, 1908–1933, 1-6.; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo, sajtó alá rend. Erős Ferenc, Kovács Anna, ford. Berényi Gábor, Schulcz Katalin, Székely Zsófia, Zay Balázs; Thalassa Alapítvány–Pólya, Budapest, 2000–2005
• Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Budapest, 2010
• Lélekelemzés. Értekezések a pszichoanalízis köréből; előszó Sigmund Freud; Belső Egész-ség, Onga, 2010

Ferenczi Sándor összes művei (2022–)

• 1. Ferenczi a pszichoanalízis felé. Preanalitikus írások, 1897–1908; szerk., sajtó alá rend. Mészáros Judit, jegyz. Mészáros Judit, Magyar László András; 2022

Jegyzetek

Források

• Dobrik István szerk.: Ferenczi Sándor. Általuk híres e város… Szépmesterségek Alapítvány, Miskolci Galéria, Miskolc, 2009. ISBN 978-963-88042-6-6
• Ferenczi Sándor életrajza – Ferenczi Sándor Egyesület
• Benedek László: Az analitikus is ember – gondolatok Ferenczi Sándorról
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés
• Mészáros Judit: "Az Önök Bizottsága." Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. ISBN 978 963 05 8641 2
• ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. = Modern magyar történelem, ISBN 978-963-475-250-9  

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Ferenczi Sándor témában.

• Ferenczi Sándor magyarul megjelent írásai – teljes Ferenczi-bibliográfia
• Kosztolányi Dezső: Ferenczi Sándor Archiválva 2007. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dr. Ferenczi Sándor: A pszichoanalízisről s annak jogi és társadalmi jelentőségéről
• Luis J. Martín Cabré: Ferenczi Sándor hozzájárulása a viszontáttétel fogalmához
• A magyar mélylélektan
• Kerecsényi Zoltán: Két tudós Pápán
• Aki atomjaira akarta bontani a lelket
• Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis; Európai Magyar Szabadegyetem, Bern, 1986. ISBN 3-85421-017-5
• Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908–1993; 2. átdolg., bőv. kiad.; Bethlen, Budapest, 1994
• Mészáros Judit: In memoriam Ferenczi Sándor; Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2000. helytelen ISBN kód: 978 963 91 3445 7
• Mészáros Judit: "Az Önök Bizottsága" Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció, Akadémia Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 05 8641 2

Kapcsolódó szócikkek

• A pszichológia története