DC–X

McDonnell Douglas DC-X

A McDonnell Douglas DC–X vagy ismertebb nevén Delta Clipper egy többször felhasználható, egyfokozatú hordozóeszköz személyzet nélküli prototípusa, amelyet a NASA és a SDIO közösen fejlesztett ki 1991 és 1993 között. A DC–X a tervezett indítórakéta 1/3 méretű prototípusa volt. A DC–X teszteléseinek befejezése utánra tervezték a nagyobb DC-Y prototípust és később egy teljes méretű DC-1 indítórakétát.

A DC-X első repülése

A DC–X-t nem tervezték orbitális pálya elérésére, de ezzel próbálták ki az függőleges fel- és leszállást. A rakéta a hagyományos rakétákhoz hasonlóan indult, de ugyanolyan helyzetben tért volna vissza. Leszállás után a rakéta újratölthető üzemanyaggal és indítható abból a pozícióból. Egyszerűsítették a karbantartást és a földi kiszolgálást. A fenntartáshoz csak három emberre volt szükség.

A DC–X néhány sikeres próbarepülést hajtott végre. A földi személyzet tagja volt Charles Conrad is. 1995 júliusában, a nyolcadik repülésen a rakéta egy sikertelen leszállás során komoly sérüléseket szenvedett.

A DC–X programot a SDIO-tól a NASA-hoz helyezték át. A rakétát újjáépítették és ellátták új hajtóanyag/oxigén tartályokkal valamint javított irányítórendszerrel. Az újított változat jele DC–XA volt, amely tovább folytatta a repüléseket 1996-ban. A legnagyobb magasság amit elért 3140 m volt. A negyedik DC–XA repülésen nem sikerült a leszállás. Egy hidraulikus vezeték nem kapcsolódott össze, ezért az egyik tartóláb nem nyílt ki és a rakéta feldölt, összetörve a hajtóanyagtartályt. A szerkezeti károsodás még nem volt komoly, de a tartályból kiömlő hajtóanyag tüzet fogott és alaposan megégette a rakétát, szinte teljesen megsemmisítve azt. Ezzel a NASA abbahagyta a DC–X programját.

További információk

Commons:Category:Delta Clipper (rocket)
A Wikimédia Commons tartalmaz DC–X témájú médiaállományokat.
  • Delta Clipper (Astronautix)
  • A DC-X tesztrepülései Archiválva 2018. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Video a program végét jelentő sikertelen leszállásról
Sablon:Hordozórakéták
  • m
  • v
  • sz
Jelenleg aktív
Angara A5 · Antares (230+) · Ariane–5 · Atlas–5 · Ceres–1 · CZ–2C · CZ–2D · CZ–2F · CZ–3A · CZ–3B/E · CZ–3C · CZ–4B · CZ–4C · CZ–5 · CZ–6 · CZ–7 · CZ–8 · CZ–11 · Delta (IV · IV Heavy) · Electron · Epsilon · Falcon 9 · Falcon Heavy · GSLV Mk II · GSLV Mk III · H–IIA · H–IIB · Hyperbola–1 · Jielong–1 · Koszmosz–3M · KSLV–II · Kuaizhou (1  · 1A) · LauncherOne · Minotaur (C · I · IV · V) · Molnyija–M · Pegasus · Proton · PSLV · Qased · Rokot · Safir · Shavit · SS–520 · Szojuz–2 (2.1a · 2.1b · 2.1v) · Sztart–1 · Sztrela · Taurus · Vega · Zenyit
Tervezett/
Fejlesztés alatt
Angara (1.1 · 1.2) · Ariane–6 · Ciklon–4 · Firefly Alpha · Firefly Beta · H3 · Haas · Jielong–2 · Miura 1 · Neutron · New Glenn · OmegA · OS–M · Kuaizhou–11) · RS1 · Simorgh · SLS · SSLV · Starship · Taiwan SLV · Szojuz–5 · Szojuz–7 · Terran 1 · Vector–R · Vega–C · Vulcan
Már nem használt
Antares (110/120/130/230) · Ariane (1 · 2 · 3 · 4) · Atlas (–Agena · –Centaur · 3) · Black Arrow · Ciklon (1 · 2 · 3) · Conestoga 1620 · CZ–1 · CZ–1D · CZ–2A · CZ–2E · CZ–3 · CZ–3B · CZ–4A · DC–X · Delta (II · III) · Diamant · Dnyepr · Enyergija · Europa · Falcon 1 · Feng Bao 1 · GSLV Mk I · Juno I · Koszmosz (1 · 2 · 3 · 3M) · Lambda 4S · Mu · N1 · Naro–1 · R–7 Szemjorka (Luna · Molnyija) · R–29 Viszota (Shtil · Volna) · Saturn (I · IB · V) · Scout · SLV–3 · Szojuz (FG · L · M · U) · Szputnyik · Thor (–Agena · –Delta) · Titan (II · III · IV) · Vanguard · VLS–1 · Voszhod · Vosztok
  • Csillagászat Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap