Boldogasszonyfa

Boldogasszonyfa
Kossuth Lajos utca
Boldogasszonyfa címere Boldogasszonyfa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[1]
Irányítószám	7937
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	389 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 10′ 49″, k. h. 17° 50′ 30″46.18027778, 17.8416666746.180278°N 17.841667°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 49″, k. h. 17° 50′ 30″46.18027778, 17.8416666746.180278°N 17.841667°E
Boldogasszonyfa Pozíció Baranya vármegye térképén
Boldogasszonyfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogasszonyfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boldogasszonyfa (németül: Bodigaß, horvátul: Gospojinci^[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

Baranya és Somogy vármegye határán, a Zselicben, a 67-es főút mellett Szigetvártól északra, Kaposvártól délre, a két várostól hasonló távolságra fekvő település. Korábban a főút keresztülhaladt a település központján, a keleti elkerülő szakasz átadása óta a régi nyomvonalat 6606-us útszámmal négy számjegyű összekötő úttá minősítették vissza.

Története

A település és környéke már az őskortól lakott hely, a falu helyén a kőkorszaki ember lakóhelyének nyomaira bukkantak.

Boldogasszonyfa nevét az oklevelek 1344-ben említették először Bodugazonfaua néven, majd 1492-ben Bodogazonfalwa-ként volt említve.

1746-ban német, majd szláv és magyar családok telepedtek le a faluban.

A település az Igmándy család birtoka volt, kúriájuk ma is áll a faluban.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

2001-ben lakosságának 2,7 százaléka német volt, 6% cigány, a többiek nagyrészt magyarok.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Neiczer József (független)^[4]
• 1994–1998: Neiczer József (független)^[5]
• 1998–2002: Neiczer József (független)^[6]
• 2002–2006: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)^[7]
• 2006–2010: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)^[8]
• 2010–2014: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)^[9]
• 2014–2019: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)^[10]
• 2019–2024: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,7% horvátnak, 10,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 3,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,4% (9,8% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 18,9% németnek, 11,4% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,8% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 25% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Igmándy-kúria
• Római katolikus templom - 1830 és 1872 között épült klasszicista stílusban.
• A templom kertjében kis emlékpark áll. A kitelepített német lakosság emlékére 1998-ban itt emlékművet állítottak fel.
• Az első és második világháborús hősök és áldozatok emlékműve szintén itt található.
• A Boldogasszonyfától északkeletre fekvő Terecsenyben állították fel a második világháborús hősök emlékkeresztjét.

Híres szülöttei

• Hoffer János (1890–1977) fafaragó népművész.^[13]

Gazdasága

A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy 17 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Szentlászlói-patakon. Eredeti térfogata 153 000 köbméter, átlagos mélysége 1,6 méter.^[14] Jelenleg csak halastóként használatos.

Jegyzetek

További információk

• A település hivatalos honlapja