Batthyány–Geist-kastély

Batthyány–Geist-kastély
A kastély különálló kápolnája (Jézus szíve kápolna)
Ország	Magyarország
Település	Kondoros, Geisztcsákó
Épült	1850 körül
Építész	Ybl Miklós, Pollack Ágoston
Stílus	romantika
Család	Batthyány család, Geist család
Állapota	romos
Védettség	műemlék
Tulajdoni helyzet	önkormányzati tulajdon
Tulajdonos	Kondoros Város Önkormányzata
Látogatható	csak a kastélykert
Cím	5553 Kondoros  Magyarország
Elhelyezkedése
Batthyány–Geist-kastély Pozíció Békés vármegye térképén
é. sz. 46° 43′ 11″, k. h. 20° 47′ 20″46.719655, 20.78881346.719655°N 20.788813°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 11″, k. h. 20° 47′ 20″46.719655, 20.78881346.719655°N 20.788813°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány–Geist-kastély témájú médiaállományokat.

A Kondoroshoz közeli Geisztcsákó Batthyány–Geist-kastélya Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján épült 1850 körül. Itt volt jószágigazgató haláláig Petőfi István.

Története

A vadászkastélyt Batthyány László rendelte meg Pollack Ágostontól 1844-ben. Feltehetően 1848-ban ültette el a Batthyány-fát Batthyány Lajos miniszterelnök. 1851-ben itt alakult meg az ország első vadásztársasága, ekkor bocsátotta Batthyány a társaság rendelkezésére a kétszintes kastélyt. 1858-tól a Geist család bérelte a területet. Ez idő tájt épült fel a kápolna Ybl tervei szerint, valamint ekkor vette fel Geist III. Gáspár (1817. szeptember 21.–1872. ?. ?.) gazdatiszti pozícióba Petőfi Istvánt. A csákói birtok 1871-ben forrt össze végleg Geisték nevével. Geist Gáspár előbb megvette a Batthyány családtól Nagycsákót (ma Kondoros külterülete), majd Kiscsákóból is felvásárolt egy nagyobb területet (itt épült fel a Geist-kastély). Apja halála után Geist Gyula kapta örökségül Nagycsákót.

A második világháború alatt Geisték távoztak a birtokról, a kastély üresen maradt. Az államosítás után iskola és termelőszövetkezeti központ működött az épületben. A rendszerváltás után az új tulajdonos nem foglalkozott vele, a műemléképület állapota jelentősen leromlott. 1993-ban vásárolta fel a néhai vadászkastélyt a kondorosi önkormányzat, 2003-ban pedig a kertet is. 2015-ben rekonstruálták az egykori díszkertet, illetve rendbe hozták a kastélyparkot, új tetőt kapott a központi épület is. Ekkor felmerült, hogy a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül felújítják a kastélyt is, erre azonban még nem került sor. 2020-ra azonban elkészült a kápolna felújítása, amelyet a Geist-család egyik leszármazottja, Patay Géza jelenlétében avattak fel újra.^[1]

Leírása

A kastély

A kastély klasszicista stílusban épült Pollack Ágoston tervei alapján. Geist Gáspár építtette át Ybl Miklóssal romantikus stílusúvá 1864 1865 között.

H alakú épület, egyik szárnya emeletes öntöttvasoszlopos loggiával, a másik szárny oromzata svájci faoszlopos.^[2] Több gazdasági épület megmaradt, díszítésük elmarad a kastélyétól, homlokzataik színe megegyezik.

A kápolna

A kastélytól nyugatra álló, különálló kápolna 1864-ben épült fel Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusban. Bejáratánál két oszlopon timpanon nyugszik. A négyzet alaprajzú épület alatt családi kripta található. Tetejét kupola fedi, tetőzetének sarkain kődíszek láthatóak. A kupola tetején vaskereszt nyugszik.

Jegyzetek

Források

• Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület Archiválva 2021. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Elherdált Örökségünk
• Gyenge Antal: Kiscsákói emlékek. Kiscsákó, 2017.