Bacskády család

A Bacskády család Nyitra vármegyei ősi család, mely az előnevét Bacskafalva helységről vette.

Történetük

A Divék nemzetség Mikói ágából erednek, állítólag Baska de Maithek (Hegyesmajtény) fiaitól Istvántól, Miklóstól és Jánostól származnak. Baska 1321 körül szerzett birtokot Bacskafalván. Fia Miklós (1330-1341) használta ezen előnevet.

Nyitra megyéből elterjedt a szomszéd Trencsén és Bars vármegyékbe is, valamint Nógrád vármegyébe. Többszörös rokonságban álltak az Ordódy családdal.

Nemespannon már az 1570-es török adóösszeírásban szerepel Bácska János és fia Tamás, illetve testvére István.[1] Ugyanekkor Ahán is szerepeltek Bácskai Imre és fiai Miklós és György.[2] 1589-ben szerepel egy Bacskády nevű Sáry Balázs nagycétényi plébánossal kapcsolatban.[3] 1594-es nemesi összeírásban és 1600-ban Bacskády Máté Mártonfalván szerepelt,[4] majd 1612-ben Verebélyen lakott.[5] 1611-ben Bacskády Ferenc tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[6] Később 1613-ban Bacskády János fia Ferenc eladta nemespanni és kalászi birtokrészeit Kristóff Mihálynak és Ernyey Annának.[7] Valószínűleg ugyanezen Ferenc 1620-ban a verebélyi szék szolgabírójaként szerepel.[8] Özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[9] 1654-ben Alsó- és Felsőszőlősi birtokrészek ügyében említik a családot.[10] 1683-ban Bacskad András elesett a párkányi csatában.[11] 1696-ban id. Baczkadi Sándor szerepel a nagykéri nemesek között.[12] 1699-ben Valószínűleg az említett Bacskády Ferenc fia Sándor[13] kap újabb adományt Kollonich Lipót érsektől Nemespannon a Felső és Közép osztályban.[14] Sándor lányai Éva és Erzsébet hozzámentek a Pallya fivérekhez, akikhez a birtok is került. Ezen a jusson egy vendégfogadót is fenntartottak, amely azonban idővel tönkrement.[15] A rokonság révén a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintő birtokügyi irataik is a Pallya családhoz kerültek.[16]

1600-ban Bacskády András, Miklós és Jaroszláv szerepelt Bacskafalván. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Bars vármegyében Pál és János, Nyitra vármegyében János, Péter, Ferenc és József, illetve Trencsén vármegyében Péter fordultak elő a kétségtelen nemesek között. Nyitra vármegyétől 1830-ban Bacskády Imre Rádról kért nemesi bizonyítványt[17] és 1831-ben János kapott (kihirdették Nógrádban 1832, Rád).

Bacskafalvai Bacskády János és Tarnóczy Krisztina gyermekei Bálint, Miklós, János, Sándor és Klára 1785-ben fölosztották egymást közt bacskafalvai örökségüket.[17]

Birtokosok voltak többek között Bacskafalván, Galgagután, Gesztén,[18] Gímesen, Kisvezekényen, Nagyugrócon, Nemespannon, Stricén.[19]

Tőlük ered a Bacskafalvai Adamovsky és Kerek család.[20]

Címerüket és családfájukat Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország címereskönyve, Szluha Márton és Peter Keresteš is közölte.

Címereik

Kék pajzsban zöld halmon hátsó lábain álló medve, mellső lábaiban buzogányt tartva. Sisakdíszben növekvőn. Egyéb változatban a medve nyilat tart mancsában.

Kiemelkedő személyek

Többen hivatalt viseltek Nyitra és Bars vármegyében, és az országos kormányszékeknél is.

  • Bacskády Benedek nyitrai alispán 1436-1446 között.
  • Bacskády Miklós 1570-1572-ben Nyitra vármegye főszolgabírája.
  • Bacskády Péter 1585-ben és Bacskády János 1897-1600 között Nyitra vármegyei esküdtek.
  • Bacskády Ádám (?-1734. december[21] 25.[22]) 1719-ben Berencsen,[23] majd 1720-1725 között Nyitrán plébános, később nyitrai kanonok (1722-1734).[24] 1732-ben családjára vonatkozó középkori iratokat másoltatott.[25]
  • Bacskády Ferenc (?-1765) 1731–1746 között Nyitra vármegye főügyésze, majd 1748-ban főjegyzője, 1750-ben követe, 1759-ben másod-, 1763-ban első alispán. Neje Gellért Franciska volt.
  • Bacskády József 1740-ben főjegyző, később 1748-ban itélőmester lett.
  • Bacskády Pál Bars vármegye főjegyzője 1741-ben, alispánja 1749-1766 között. 1741-ben és 1751-ben képviselte a megyét az országgyűlésen.
  • Bacskády Károly (?-1781) Bars vármegye alispánja 1778-1781 között.[26]
  • Bacskády János 1755-ben Bars vármegyében szolgabíró.
  • Bacskády József 1751-ben ítélőmester.[27]
  • Bacskády József 1781-ben másod-, 1790-ben első alispán és 1796-ban országgyűlési követ volt.
  • Bacskády János 1780-ban királyi személynöki ítélőmester.
  • Bacskády János kincstári ügyész Ungvárott, majd Tokajban 1787-ben és 1810-ben.
  • Bacskády Sándor a kancelláriánál viselt hivatalt 1787-ben.
  • Bacskády Bálint a testőrségnél volt 1810-ben őrnagyi ranggal.
  • Bacskády János 1837-ben Nyitra vármegye esküdtje.[28]
  • Bacskády Ignác táblabíró, Nyitrán viselt hivatalt a 19. században.
  • Bacskády Miklós (1823-1893) Ignác fia, honvéd százados, földbirtokos[29]
  • Bacskády Ágoston (1839-1904) pap, író.[30]
  • Bačkády Martin (1978- ) szlovák teherautó-sofőr, a Autodoprava-Martin Bačkády alapítója

Kastélyaik

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Kisvezekényen később a Bottka család kúriája. A kápolnában kriptájuk is volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest[halott link], 65-66 No. 94 Pánja.
  2. ↑ Fekete i.m. 63, No. 86.
  3. ↑ Némethy 1894, 908.
  4. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 38, 1593, 786; No. 42, 1596-1597, 56, 117; Keresteš 2010, 17
  5. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 51, 1613, 9, 58; Keresteš 2010, 7.
  6. ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
  7. ↑ Keresteš/ Čisárik 2010, 7.
  8. ↑ ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 38; Családban marad I/1, 29-30. Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
  10. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 79, 121.
  11. ↑ MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban marad I/1, 13-15.
  12. ↑ ŠA Nitra, SAP, új rendezés 1. doboz
  13. ↑ ŠA Nitra, Rody a panstvá, Szánthó, 1. doboz, No. 8 genealógia
  14. ↑ PLE, Protocollaria L Kollonich, pag. 118-120, 169-172; Az Alsó osztályban egy keltezetlen összeírásban feltűnik János is (MV SR, ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; Csal. mar. II/1, 79).
  15. ↑ ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 442.
  16. ↑ ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
  17. ↑ a b ŠA Nitra, Nobilitaria, II/45 Bacskády.
  18. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.   2, 34.
  19. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.   3, 285-286.
  20. ↑ Keresteš 2010, 7, 117.
  21. ↑ Róm. kat. anyakönyv Nyitra 1692-1741, 652/698. oldal
  22. ↑ Vagner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. 308; Vágner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitra, 80.
  23. ↑ 1840 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Nitriensis pro Anno MDCCCXL, 21, 140, 147; Magyar katolikus lexikon; Pintérová, B. (szerk.) 2006: Branč - Berencs 1156-2006. Budakeszi, 71 hibásan Bacskády Antalként.
  24. ↑ Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 101, 116; Családban marad II/1, 103.
  25. ↑ Odescalchi Artúr - Ernyey József 1912: A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 95.
  26. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye, 397, 425.
  27. ↑ 1751/26. törvénycikk.
  28. ↑ ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33 Bogyó.
  29. ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
  30. ↑ Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 474.

Források

  • Vezekényi Bottka család levéltára.
  • MOL, Boronkay család iratai. Említve Turul, 1928. 82. oldal
  • Nyitra vm. lt. 42. T. 7. C. p.
  • Pest vm. lt. polg. per. fasc. 21. Nr. 6.
  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 82–83. o.  ; Pótlékkötet 39. o.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok I, 202.
  • Siebmacher, 24.
  • HGD 1890: A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez. Turul 1890/4.
  • Csizmadia János 1905: A Bartakovich, Justh, Rudnay és Rudnyánszky családok és részben azok rokonsága. Késmárk.
  • Kőszeghi, 18.
  • Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. Budapest.
  • Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 7.