Bányász Ilona
Bányász Ilona | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Bucsezán Ilona |
Született | 1923. április 9. Szeged |
Elhunyt | 2004. május 8.[1] (81 évesen) Szeged |
Származás | magyar |
Házastársa | Markovits Tibor újságíró |
Gyermekei | Markovits Miklós, Markovits Bori, Markovits Katalin |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház és Filmművészeti Főiskola (1954) |
Híres szerepei | Agatha Huszka: Lili báróbő Dajka Shakespeare: Rómeó és Júlia Pearce-né Lerner-Loewe: My Fair Lady Kvasnya Makszim Gorkij: Éjjel menedékhely Peacockné Bertolt Brecht - Kurt Weill: Koldusopera Josephine Giraudoux: Párizs bolondja Tschöll mama Schubert-Berté: Három a kislány |
Bányász Ilona IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bányász Ilona névvariáns: Bucsezán (Szeged, 1923. április 9. – Szeged, 2004. május 8.) magyar színésznő, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.
Életpályája
„Tősgyökeres szegedi vagyok, lokálpatrióta. (Bányász lona)”
Szegeden született, a Hét Vezér utcai munkásotthon gondnoki lakásában lakott a családja, és itt kezdett el színészettel foglalkozni. Erről a munkásotthonról írta Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára című versét. Bányász Ilona így emlékezett:
„ Apám, Bucsezán Miklós volt az otthon gondnoka. A kenderfonóban dolgozott, kötélverő volt a mestersége...Bementünk a kapun, ott volt egy nagy udvar, az udvarról nyílt a biliárdterem. Ott sakk is volt, meg Népszavát lehetett olvasni. Télen ott melegedtek a munkanélküliek. Innen nyílt a könyvtár. A könyvespolcok mögött egyetlen íróasztal: az ifik rezidenciája...Az udvar végében volt a gondnoki lakás. Szoba-konyha, spejz. Az emeleten a nagy előadóterem, az öltöző. A szakszervezetek tenyérnyi irodái. Pékek, vasasok, textilesek, fások. Nem tudnám az összes szakmát elsorolni. Talán csak az építőmunkásoknak volt külön otthona. Vagy a nyomdászoknak is? Voltak még kis benyílók, ahová el lehetett bújni, ha az emeletre vezető falépcső gyanúsan nyikorgott. Répást, Győrit, Pintért, a három detektívet állandóan ott ette az avas, s nem minden spiclit ismertünk. Az előadásokat be kellett jelenteni a rendőrségen. De nem minden előadást jelentett be a szociáldemokrata párt, amely az otthont fenntartotta. Sakktáblák mellett tartottuk a szemináriumokat. Ha idegen jött, mindenki „folytatta” a sakkozást. Apunak megvolt a Kommunista kiáltvány. És ott tanultunk először Villon-verseket. Meg a Varsaviankát. Népszava-előfizetőket gyűjtöttünk, jelmondatokat meszeltünk, plakátokat ragasztottunk, marxizmust tanultunk. Nem azt mondom, hogy egy előadás meghallgatása után a hallgatóság mindjárt az utcára ment tüntetni. De a munkásotthonból sokan indultak el a mozgalom felé. Elvtársi hangulatban éltünk ott. És az is tény, hogy a harmincas évek nagy szegedi textilmunkás-sztrájkjai innen indultak el...[2]”
Szüleinek 15 gyermeke közül egyedül ő maradt életben, a testvérei kiskorukban meghaltak. Kisiskolásként a Rókusi Elemi Iskolába járt. Középiskolásként a Dugonics és a Szt. Erzsébet Gimnázium tanulója volt. Amatőr színészként kezdte pályáját 1945-ben Szegeden.
„rögtön a pályám elején olyan kiváló színészeknek lehettem partnere, mint — tényleg csak a legnagyobbakat említem — Beregi Oszkár, Lehotay Árpád és Salamon Béla. Nekik különösképpen sokat köszönhetek, s nem dicsekvésképpen mondom, csak puszta tényként, pedig dicsekedni is lehetne vele, hogy később, amikor a felszabadult Pesten is megindult a színházi élet, Beregi és Salamon hívott magával a fővárosba… Hívtak már Békéscsabára, Debrecenbe, aztán ismét Pestre, az akkor alakuló József Attila Színházhoz. De én Szeged szerelmese vagyok. Itt születtem, itt lettem színésznő. Minden szál ideköt. Szeretek itt élni és dolgozni, szeretem a szegedi közönséget.[3]”
1954-ben kapta meg színészi diplomáját a Színművészeti Főiskolán. 1954-től két évadon át a hódmezővásárhelyi Somlai Színpadon játszott. 1956-tól 1978-ig, nyugalomba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház művésznője volt. 1983 és 1985 között még vállalt vendégfellépéseket. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjai közé választotta. Férje Markovits Tibor újságíró volt. Gyermekeik: Miklós, aki 5 évesen elhunyt,[4] valamint ikerlányai: Markovits Bori, aki szintén színésznő lett és Katalin.[5]
Fontosabb színházi szerepei
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia... Dajka
- Anton Pavlovics Csehov: Három nővér... Anfisza, öreg dada
- Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi... Marina öreg dajka
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Élő holttest... Mása édesanyja
- Alekszandr Szergejevics Puskin - G. Menzel - N. Schweikart: A postamester... Nagynéni
- Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov... Zobunova, javasasszony
- Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely... Kvasnya
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző... Dunyaska
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Láng György: Két férfi az ágy alatt... Kofa, aki mindenütt jelen van
- Borisz Lvovics Vasziljev: A hajnalok itt csendesek... Zsenya anyja
- Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Irkutszki történet... Larisza
- Karel Čapek: A rablók... Fanka
- Friedrich Schiller: Stuart Mária... Margaret Kurl
- Bertolt Brecht - Kurt Weill: Koldusopera... Peacockné
- Tennessee Williams: Nyár és füst... Mrs. Bessett
- Friedrich Dürrenmatt: János király... Lady Faulconbridge, a Fattyú anyja
- Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba... Első munkás felesége
- Jean Giraudoux: Párizs bolondja... Josephine
- Paul Claudel: Johanna a máglyán... szereplő
- Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erkölcse... Tadrachné, mosónő, Hanka keresztanyja
- George Bernard Shaw: Tanner John házassága... Ramsden kisasszony
- George Bernard Shaw - Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: My Fair Lady... Pearce-né
- Jacques Deval: A potyautas... Yvonne, az erények őre
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi... Anyó
- Jókai Mór: Az aranyember... Zsófia (Brazovicsné)
- Mikszáth Kálmán: Különös házasság... Madame Malipau
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül... Pepi néni; Kisvicákné; Borcsa, szakácsnő
- Gárdonyi Géza: Ida regénye... Ottilia nővér
- Heltai Jenő: Naftalin... Kaboczáné
- Zilahy Lajos: Süt a nap... Sárika
- Háy Gyula: Tiszazug... Öreg bába
- Németh László: Az írás ördöge... Cseléd
- Kertész Imre: Csacsifogat... Mama
- Gádor Béla: Állami áruház... A tűzoltó felesége
- Fehér Klára: Kevés a férfi... Irén nővér
- Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok... Petényiné
- Örsi Ferenc: Kilóg a lóláb... Kocsis Péterné
- Tabi László: Különleges világnap... Házmesterné
- Bárdos Pál: Úriszék... Asszony
- Thurzó Gábor: Hátsó ajtó... Kitty
- Gerencsér Miklós: Kerekeskút... Bucsiné
- Salamon Pál: Méz a kés hegyén... Ulrika, XII. Károly anyja; Öregasszony
- Pavlovits Miklós: A giling-galang rejtélye... Igazgatónő
- Barát Endre: Fekete arany... Ifj. Gallainé
- Schönthan testvérek - Kellér Dezső - Szenes Iván: A szabin nők elrablása... Retteginé
- Hervé: Nebáncsvirág... Fejedelemasszony
- Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány... Tschöll mama; Házmesterné
- Jacobi Viktor: Leányvásár... Harrisonné
- Ábrahám Pál: Bál a Savoyban... Bébé
- Huszka Jenő: Lili bárónő... Illésházy Agatha grófnő
- Huszka Jenő: Gül Baba... Zulejka
- Kálmán Imre: Bajadér... Rosay
- Kálmán Imre: Marica grófnő... Cecilia néni
- Lehár Ferenc: Vándordiák... Borcsa néne
- Eisemann Mihály - Békeffi István: Egy csók és más semmi... Bartáné
- Eisemann Mihály - Baróti Géza: Anna-bál... Fácán Andrásné
- Kacsóh Pongrác: János vitéz... Mostoha
- Szilágyi László: Levendula... Mérey Konciliáriusné
- Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka... Csuhainé
- Fényes Szabolcs: Szombat délután... Nagymama
- Paul Burkhard: Tűzijáték... Az anya; Berta néni, Fritz bácsi felesége
- Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél... Klementina, Stella anyja
- Viktor Rozov: Úton... Kalauznő
- Vszevolod Vitaljevics Visnyevszkij: Optimista tragédia... Öregasszony
- Oldřich Danĕk: Szemtől szembe... Susanne
- Leo Lenz: Az alkalmi férj... Egy titokzatos hölgy
- Lion Feuchtwanger: A sátán Bostonban... Bridget Oliver, mosónő
- Romain Rolland: Július 14... Marie Bouju
- Brandon Thomas: Charley nénje... Lady Astor
Filmek, tv
- Szimulánsok (1977)
Források
- Kortárs Magyar Színészlexikon, Magazin Kiadó 1991. ISBN 963 7764 01 1
Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Jegyzetek
- ↑ Gyászhír
- ↑ Magyar Hírlap, 8. évfolyam, 45. szám 1975. február 14. 5. oldal - A jövő menedéke
- ↑ Délmagyarország, 1969. november 6. (59. évfolyam, 258. szám) Szegedi művészek Bányász Ilona
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
További információk
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4