Annapurna

Annapurna
Az Annapurna déli oldala
Az Annapurna déli oldala
Magasság8091 m
Hely Nepál
HegységHimalája
Relatív magasság2894 m
Legmagasabb pontAnnapurna I
Első megmászás1950. június 3.
FranciaországMaurice Herzog
FranciaországLouis Lachenal
Elhelyezkedése
Annapurna (Nepál)
Annapurna
Annapurna
Pozíció Nepál térképén
é. sz. 28° 35′ 43″, k. h. 83° 49′ 11″28.595277777778, 83.81972222222228.595278°N 83.819722°EKoordináták: é. sz. 28° 35′ 43″, k. h. 83° 49′ 11″28.595277777778, 83.81972222222228.595278°N 83.819722°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Annapurna témájú médiaállományokat.
Déli oldala az alaptáborból (4130 n), napkelte előtt, 2007 áprilisában

Az Annapurna tágabb értelemben – „Annapurna Himal” – a Himalája egyik hegytömbje Közép-Nepálban. Szűkebb értelemben a vonulat legmagasabb csúcsa, az Annapurna I a Föld 10. legmagasabb csúcsa (tengerszint feletti magassága 8091 m). Bár technikailag nem a legnehezebb 8000 méter feletti csúcs, az állandó lavinaveszély és a rendkívül kiszámíthatatlan időjárás a legveszélyesebb célponttá teszi.[1] A csúcstámadók átlagosan több mint 30%-a meghal a kísérlet során.[2]

Annapurna szanszkrit szó, az aratás istennőjének neve.

Az Annapurna Himal csúcsai

A hat legjelentősebb csúcs:

Annapurna I 8091 m
Annapurna II 7937 m
Annapurna III 7555 m
Annapurna IV 7525 m
Gangapurna 7455 m
Annapurna déli 7219 m

Megmászása

A nyolcezresek közül ezt mászták meg először – 1950. június 3-án Maurice Herzog és Louis Lachenal. A mászás történetét és körülményeit több, az expedíció tagjai által írt, és a hegymászó irodalom remekeinek tartott könyv dolgozta fel.[3]

Az első sikeres expedíciót beárnyékolták a tragikus események (lefagyott Herzog összes kéz- és lábujja, Lachenal nyolc lábujja).

2012 májusában itt vesztette életét Horváth Tibor, aki a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció tagjaként kísérelte meg a hegy megmászását. A csúcsra a csapat egyik tagjának sem sikerült feljutnia, Tibort valószínűleg egy lavina sodorta el ereszkedés közben.[4]

Első magyar mászóként – oxigénpalack nélkül – Klein Dávid jutott fel a csúcsra 2016. május 1-jén.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
  3. ↑ Maurice Herzog: Annapurna, 1951; Maurice Herzog: L'Autre Annapurna, 1998; Louis Lachenal: Carnets du vertige, 1956; Lionel Terray: Les conquérants de l'inutile, 1995; Yves Ballu: Gaston Rébuffat: Une vie pour la montagne, 1996
  4. ↑ Archivált másolat. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
  5. ↑ Klein Dávid oxigénpalack nélkül mászta meg az Annapurnát (magyar nyelven). Turista Magazin, 2016. május 3. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)

Források

  • Classification of the Himalaya
  • Arlene Blum: Annapurna: A Woman's Place. Sierra Club Books, 1980, San Francisco ISBN 0-87156-236-7.
  • Maurice Herzog: Annapurna: First Conquest of an 8000-meter Peak. 1953, E.P Dutton & Co., New York
  • Devdutt Pattanaik: 7 Secrets from Hindu Calendar Art. 2009, Westland. ISBN 978-81-89975-67-8.

További információk

  • Maurice Herzog: Annapurna. Jonathan Cape, 1952.
  • Koichiro Ohmori: Over the Himalaya. Cloudcap Press, 1998. ISBN 0-938567-37-3
  • Jill Neate: High Asia: An Illustrated History of the 7000 Metre Peaks. Mountaineers Books, ISBN 0-89886-238-8
  • Lionel Terray: Conquistadors of the Useless'. 7. fejezet, Victor Gollancz Ltd., 1963 ISBN 0-89886-778-9
  • Az Annapurna-csoport térképe
  • Annapurna a Peakware-en
  • Annapurna I a summitpost.org-on
  • Statisztikák
  • Trekking video
  • 5500 fotó
  • David Roberts: Kétes dicsőség. A legendás Annapurna-expedíció valós története; ford. Szentgyörgyi József; Park, Budapest, 2002 (Veszélyes övezet)
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap