ANT–1

ANT–1
Az ANT–1 kísérleti repülőgép
Az ANT–1 kísérleti repülőgép

Funkciókönnyű sportrepülőgép (kísérleti repülőgép)
GyártóTupoljev
TervezőAndrej Tupoljev
Gyártási darabszám1

Személyzet1
Első felszállás1923. október 21.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz5,4 m
Fesztáv7,2 m
Magasság1,7 m
Szárnyfelület10,0 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg205 kg
Max. felszállótömeg360 kg
Hajtómű
Hajtóműhathengeres Anzani-csillagmotor
Teljesítmény25,7 kW (35 LE) kW
Hatótávolság400 km
A Wikimédia Commons tartalmaz ANT–1 témájú médiaállományokat.

Az ANT–1 (oroszul: АНТ-1)[1] egy együléses könnyű sportrepülőgép, Andrej Tupoljev szovjet repülőgép-tervező első gépe, melyet kísérleti célból, a fémszerkezetű repülőgépek tanulmányozására építettek meg.

Története

A Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) 1922 októberében jött létre egy munkacsoport Andrej Tupoljev vezetésével, melynek feladata a fémépítésű repülőgépek tanulmányozása volt. Röviddel előtte, 1922 augusztusában sikerült a szovjet iparnak a duralumínium egyik fajtáját (orosz nevén: kolcsugaljuminij) előállítania, mely tulajdonságainak köszönhetően már alkalmas volt repülőgépek szerkezeti elemeinek gyártására. A kolcsuginói színesfémüzem (Kolcsugcvetmet) által előállított alumíniumötvözet abban különbözött az először Németországban gyártott duraltól, hogy nikkelt is tartalmazott ötvözőanyagként.

Tupoljev mint a CAGI repülőgép-tervező csoportjának vezetője már 1921-ben elkezdett dolgozni egy kísérleti sportrepülőgépen. Az elméleti számítások során háromféle konstrukciót vetettek össze: egyfedelű, kétfedelű és háromfedelű szárnykialakítású gépeket. Végül az egyfedelű kialakítású, szabadonhordó szárny mellett döntöttek.[2] Az előzetes terveket fa szerkezetű gépre készítették el. Komoly gondok akadtak a megfelelő motor beszerzésével. Csak egy hathengeres, elhasznált, erősen kopott, 25,7 kW (35 LE) teljesítményű Anzani-csillagmotort sikerült szerezni a géphez.

Az ANT–1 jelzést kapott gép építését 1922 áprilisában kezdték el. Röviddel ezután megalakult a fémépítésű gépek munkacsoportja és rendelkezésre állt a megfelelő könnyűfém-ötvözet is, így Tupoljev a gép több részegységének elkészítéséhez már fémet használt. A törzs, a szárny és a vezérsíkok több eleme fémből készült.

A gép első repülését 1923. október 21-én hajtotta végre. Egyik repülése során 600 m magasságot is elértek vele. Az elhasználódott Anzani-motor azonban alkalmatlan volt a további kísérletekre, mert hamar túlmelegedett és veszített a teljesítményéből. A motort javítás céljából kiszerelték, de már nem volt javítható. Más motor hiányában a gép többet nem repült. Az ANT–1 több évig a 156. sz. gyárban volt a mennyezetre függesztve kiállítva, majd 1937-ben szétbontották.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői

Vegyes (fa és fém) építésű, szabadonhordó szárnnyal ellátott együléses repülőgép. A törzs téglalap keresztmetszetű rácsszerkezet, melyet alumínium-ötvözetből készítettek el. A motor és a pilótafülke között a törzset alumíniummal, mögötte vászonnal borították. A szárny két főtartós, a főtartók fából épített dobozszerkezetek. A szárnybordák alumíniumból készültek, a szárnyat szintén vászonnal borították. Az orrba beépített 25,7 kW-os Anzani-csillagmotor kéttollú fa légcsavart hajtott. A pilótafülke nyitott, a szárnyak fölött helyezkedik el, a pilóta elé szélvédőt helyeztek. A főfutó két tárcsás kerékből áll, melyek egy közös tengelyen helyezkedtek el. A függőleges vezérsík és az oldalkormány, valamint a vízszintes vezérsík a magassági kormánnyal alumíniumból készült, mindkettőt vászonnal borították.

Műszaki adatai

Tömeg- és méretadatok

  • Fesztáv: 7,2 m
  • Hossz: 5,4 m
  • Szárnyfelület: 10,0 m²
  • Magasság: 1,7 m
  • Üres tömeg: 205 kg
  • Legnagyobb felszállótömeg: 360 kg

Motor

  • Motor típusa: hathengeres Anzani-csillagmotor
  • Motorok száma: 1 db
  • Maximális teljesítmény: 25,7 kW (35 LE)

Repülési adatok

  • Maximális sebesség: 120 km/h
  • Emelkedőképesség: 2,5 m/s
  • Szolgálati csúcsmagasság: 600 m
  • Repülési idő: 4 óra

Jegyzetek

  1. A típusjelzésben szereplő betűk (ANT) Andrej Nyikolajevics Tupoljev nevének kezdőbetűiből erednek.
  2. Az első, szabadonhordó szárnnyal épített szovjet repülőgép az IL–400 volt.

Források

Commons:Category:Tupolev ANT-1
A Wikimédia Commons tartalmaz ANT–1 témájú médiaállományokat.
  • Yefim Gordon, Vladimir Rigmant: OKB Tupolev – A History of the Design Bureau and its Aircraft, Midland, 2005, ISBN 1-85780-214-4, pp. 15–16.
  • Az ANT–1 az Ugolok nyeba (ariwar.ru) oldalán (oroszul)
  • Az ANT–1 a Tupoljev oldalán (oroszul)
Sablon:Tupoljev
  • m
  • v
  • sz
Az ANT-sorozat
ANT–1 •  ANT–2 •  ANT–3 •  ANT–4 •  ANT–5 •  ANT–6 •  ANT–7 •  ANT–8 •  ANT–9 •  ANT–13 •  ANT–14 •  ANT–16 •  ANT–17 •  ANT–20 •  ANT–21 •  ANT–22 •  ANT–23 •  ANT–25 •  ANT–26 •  ANT–27 •  ANT–29 •  ANT–31bisz •  ANT–37 •  ANT–40 •  ANT–42 •  ANT–44 •  ANT–46 •  ANT–58 •  ANT–68 •  ANT–69
Katonai repülőgépek
DI–8 •  DIP •  I–1 •  I–2 •  I–3 •  I–4 •  I–5 •  I–8 •  I–12 •  I–14 •  MI–3 •  R–3 •  R–6 •  R–7 •  SZDB •  TB–1 •  TB–3 •  TB–4 •  TB–6 •  TS–B •  FB •  Tu–1 •  Tu–2 •  Tu–4 •  Tu–6 •  Tu–8 •  Tu–10 •  Tu–12 •  Tu–14 •  Tu–16 •  Tu–22 •  Tu–22M •  Tu–24 •  Tu–28 •  Tu–64 •  Tu–73 •  Tu–75 •  Tu–78 •  Tu–80 •  Tu–81 •  Tu–82 •  Tu–85 •  Tu–88 •  Tu–89 •  Tu–91 •  Tu–95 •  Tu–96 •  Tu–98 •  Tu–107 •  Tu–119 •  Tu–121 •  Tu–126 •  Tu–128 •  Tu–135 •  Tu–138 •  Tu–142 •  Tu–148 •  Tu–160
Utasszállító repülőgépek
Tu–70 •  Tu–104 •  Tu–110 •  Tu–114 •  Tu–116 •  Tu–124 •  Tu–134 •  Tu–136 •  Tu–144 •  Tu–154 •  Tu–155 •  Tu–156 •  Tu–164 •  Tu–204/Tu–214/Tu–234 •  Tu–244 •  Tu–324 •  Tu–334 •  Tu–414 •  Tu–444
Repülő csónakok (amfíbiák)
MDR–2 •  MDR–4 •  MK–1 •  MR–6 •  MRT–1 •  MTB–1 •  MTB–2 •  MER
Pilóta nélküli repülőgépek
Tu–121 •  Tu–123 •  Tu–130 •  Tu–141 •  Tu–143/243/300
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap